Fekete Gézáné: A Magyar Tudományos Akadémia jutalomdíjai. 2. 1859–1900 (A MTAK közleményei 36. Budapest, 2000)

Bródy Zsigmond-jutalom 1890-

150 Bródy Zsigmond-jutalom Ebben támadta az Akadémiát, mivel a bizottság megalapozott véleményét indoklás nélkül leszavazta a testület, tudományos vita nélkül tett pontot az ügyre, s ezzel úgy tűnik az érvényesülő politikai áramlatok felett kívánt véleményt nyilvánítani, szemben a bíráló bizottsággal, amely kifejezte jelentésében, hogy nem politizál, hanem tisztán erkölcsi, értelmi és művészi szempontok vezérlik véleményalkotásukat. Ballagi Aladár felhívta az Akadémia figyelmét arra, mivel a publicisztika az aktuális politikai működés része, így a Bródyjutalomról mondott véleménynyilvánítás óhatatlanul belesodorja az Akadémiát a pártküzdelmekbe s ezért azt indítványozta, hogy az Akadémia mondjon le a jutalom kezeléséről. Ugyanakkor az említett májusi összes ülésen Szily Kálmán is egy indítványt nyújtott be a Bródy-jutalomra vonatkozóan. Ballagi Aladár és Szily Kálmán javaslatait az I. és II. osztály illetékes bizottságai

4 vizsgálat alá vették és megegyeztek abban, hogy Szily Kálmán javaslata alapján az 1900. évi másodszorra kitűzött jutalmat a régi szabályoknak megfelelően ítélik oda. Az alapítóval történt megegyezés alapján az Akadémia Ballagi Aladár indítványát elvetette és az eredeti ügyrenden változtatásokat eszközölt. A jutaimi szabályzathoz egy záradék került, hogy ha a megfelelő alapszabályi kritériumok hiányoznak, a jutalomdíjat nem kell feltétlenül kiadni. Ez esetben a jutalomösszeg fele a Magyar írók Segélyegyletét, másik fele a Hírlapírók Nyugdíjintézetét illeti meg, amelyet szükség szerint használhatnak fel. Az alapszabálynak ezt a paragrafusát csak egy ízben, 1906-ban alkalmazta az Akadémia. Egyébként az 1900-1902 között a Bródy-jutalom tárgyában lezajlott vita végül is nem sokat változtatott a megelőző évek gyakorlatán. Legföljebb annyit, hogy a bíráló bizottság minden alkalommal hangsúlyozta, hogy felülemelkedett a pártszempontokon, tisztán és kizárólag a díjnyertes publicisztikai működésének a közéletre gyakorolt hatását, irodalmi értékét mérlegelte. Az 1924-ig fennálló jutalom a korszak magyar publicisztikájába ad betekintési lehetőséget. 1. 1894(1891-1893) 2. Pulszky Ferenc nyerte el a díjat publicisztikai működéséért 3. Tisza Kálmán, Zichy Antal, Gyulai Pál, Hegedűs Sándor, Concha Győző 4. Ért. 1894. 282-284., 410-414. p„ RAL 632/1894 1. 1897(1894-1896) 2. Andrássy Gyula: Az 1867-diki kiegyezésről. Bp. 1896. Franklin. 446 p. 3. Pauler Gyula, Pulszky Ágoston, Kovács Gyula, Zichy Antal, Gyulai Pál 4. Ért. 1897.233-238. p. 1. 1900(1897-1899) 2. Kaas Ivornak javasolta a bizottság a díjat kiadni publicisztikai működéséért 4 RAL 303/1900, RAL 309/1900