Fekete Gézáné: A Magyar Tudományos Akadémia jutalomdíjai. 2. 1859–1900 (A MTAK közleményei 36. Budapest, 2000)

Bük László-jutalom 1882-

BÜK LÁSZLÓ-JUTALOM 1882Felsőpulyai Bük László (1808-1886), Bihar megyei földbirtokos az 1882. ápr. 15-én kelt alapítólevelében

1 a tulajdonában lévó' tótii (Bihar m.) 320 holdnyi erdejét az Akadémia rendelkezésére bocsátotta azzal a céllal, hogy azt az Akadémia adja el, s az így befolyt tőke, valamint annak kamatai történeti monográfiák jutalmazását szolgálják. Az alapítványt az Igazgató Tanács 1882. ápr. 23-i ülése, valamint az 1882. ápr. 24-i összes ülés ismertette. Elfogadva Bük László ajánlatát az Igazgató Tanács megbízta az Akadémia elnökségét, hogy a birtok átvétele és eladása ügyében tegye meg a szükséges intézkedéseket. A felajánlott erdőbirtokról Lipovniczky Sándor cs. k. kamarás, a váradi püspöki uradalom kormány zój a adott szakvéleményt,

2 melyet az Akadémia tudomásul vett és egyben megbízta a szakértőt a birtok átvételének és eladásának lebonyolításával. 1883 elején megtörtént a tótii erdőbirtoknak az Akadémia javára való telekkönyvi bejegyzése és ezzel egyidejűleg napirendre került a birtok értékesítése. Az 1885. ápr. 27-i összes ülés

3 tett jelentést az erdőbirtok eladásáról. A 7500 forintos vételárból 500 forint a birtok kezelésével, az eladás lebonyolításával kapcsolatos kiadásokat fedezte, s a fennmaradó 7000 forint képezte a Bük-alapítvány céljait, mely tőkének a 3 évenkénti kamatja szolgált a történeti monográfiák jutalomdíjaként. Az 1885. jún. 22-i összes ülés

4 intézkedett az alapítvány szabályzatának az elkészítéséről. A II. osztály által beterjesztett ügyrendi javaslat

5 megfelelt az alapítólevél kívánalmainak. Bük László adománylevelében kifejtette, hogy jeles történetíróink (Horváth Mihály, Szalay László) már „hazánk egyetemes történetének körvonalait nagy műveikben már elkészíték", a soron következő feladat az, hogy az egyes korszakok részletesen, monográfiák alakjában kerüljenek feldolgozásra. Az alapítólevél a kitűzendő monográfiák témáját és sorrendjét

6 kötelező érvénnyel az alábbiak szerint határozta meg: 1. A Hunyadiak kora folytatásául II. Ulászló és II. Lajos kora a mohácsi vészig; 2. Magyarország három részre osztásának története egy pontos földabrosszal, mely hazánk akkori térképét ábrázolja; 3. A protestantizmus behozatalának, megalakulásának, fejlődésének története Magyarországon, Erdélyben és a hódoltságban a XVI. és XVII. században a szatmári békéig, 1 Ért. 1882. 111-112. p., RAL 399/1882 2 Ért. 1882. 111-112. p. 3 Ért. 1885. 81. p. 4 Ért. 1885. 162. p. 5 Ért. 1886. 15. p. 6 Ért. 1882. 112. p.