Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 2. Kísérlet ötéves tudományos terv kidolgozására - Az ötéves tudományos terv fő feladatai - A) Természettudományi Szakosztály javaslata

sét, a kiemelten kezelendő állat-, növényfajták megnevezését, stb. A Pártkollégium úgy határozott, hogy át kell dolgozni a megadott szempontok alapján és újra a Kollégium elé kell terjeszteni. „Konkrétabban kell megjelölni a fő feladatokat. Pl.: Kidolgozni, tudományosan megalapozni, kikísérletezni, hogy a legfontosabb mezőgazdasági gépek milyen típusait használjuk. (Traktorok, kombájnok.) Kidolgozni Magyarország fásításának 15 éves tervét, illetve a terv tudományos alapjait. Kikísérletezni a szárazságálló búza, rozs, kukorica fajtákat. Tudományosan megalapozandó, hogy milyen tehén- és sertésfajták tenyésztésére vegyünk irányt. Tudományosan megalapozandó a legmegfelelőbb fő növényfajták, különösen ipari növények (gyapot, kokszagiz) termelése. Természetes trágya és műtrágya keverésének kérdése. A súlypontok részben az ötéves nemzetgazdasági terv alapján állapítandók meg, részben azzal a koncepcióval jelölendők ki, hogy alapul szolgáljanak az ötéves terv utáni feladatok elvégzésére" - rögzítette a Pártkollégium határozata.

3 Új változat készült, de ez nem került újra a Pártkollégium elé. Az aláírás és dátum nélküli tervezet

4 „politikusabb" hangszerelésü, a politika kívánságait jobban szem előtt tartó, logikusan felépített és ugyanakkor szakmailag kiegyensúlyozottabb változata a fő feladatok összefoglalójának. Kiindulási pontja: „Ötéves népgazdasági tervünk célul tűzte ki mezőgazdaságunk elmaradottságának a felszámolását, növénytermesztésünk és állattenyésztésünk hozamának emelését, mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben, a kisparcellás mezőgazdasági termelésről a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra való áttérést és mindezeken keresztül a mezőgazdasági lakosság életszínvonalának az emelését." A feladatok végrehajtásához elengedhetetlennek tekintette a szovjet: „a világ legfejlettebb mezőgazdaságának és mezőgazdasági tudománya eredményeinek" a felhasználását. A fő feladatokat öt cél köré csoportosítva jelölték ki: I. A mezőgazdaság elmaradottságának felszámolása, itt kiemelve a gépesítés fejlesztését, konkrétan megjelölve a szántótraktorok tökéletesítését és az arató-cséplőgépek használatba állításának kidolgozását. II. Növénytermesztés fejlesztéséhez kapcsolódóan feladatként határozták meg a legalkalmasabb talajművelési rendszerek és vetésforgók, benne a füves vetésforgók kidolgozását, a racionális trágyázási rendszerek kikísérletezését, benne a mű- és szervestrágyák együttes használatát, új szántóföldi, kertészeti és erdészeti növényfajták kinemesítését a micsurini agrobiológia elvi és gyakorlati szempontjainak felhasználásával. A nemesítendő növények között említették meg a főtermények (búza, rozs, árpa, zab, kukorica, burgonya) mellett a „meghonosítás alatt álló növényeket" (gyapot, kokszagiz) is és az ipari és takarmánynövényeket. III. Az állattenyésztés fejlesztéséhez kapcsolódott „a legjobban megfelelő állatfajták és állattípusok kitenyésztésének feladata, a takarmánybázis biztosítása, a legelőgazdálkodás tökéletesítése, a racionális takarmányozási módszerek kidolgozása, az állategészségügy fejlesztése. IV. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink fejlesztéséhez kapcsolt megoldandó feladatok: a munkaszervezés, a nagyüzemi tervezés, az önköltség csökkentés módszereinek kidolgozása, az optimális üzemnagyság, a speciális üzemrendszerek megvizsgálása. V. A következő ötéves tervek célkitűzéseinek tudományos megalapozásaként a szárazság okozta károk csökkentése módszereinek vizsgálatát, az ötéves és 15 éves fásítási terv tudományos alapjainak kidolgozását, a talajvédelem, talajjavítás területén a szikes, homokos talajok megjavítását, 93