Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 1. Az alakuló ülés utáni első hónapok - B) Az első szakosztály ülések - c) Társadalomtudományi Szakosztály
utaltak. Az átszervezés indokát és irányát az előterjesztés abban jelölte meg, hogy az „intézet mai vezetésében kétségtelenül a nyugati orientációt képviseli". Mivel a Tanács számára ezen intézet egyike lesz azoknak a legfontosabb intézményeknek, amelyek segítségével a tudományágat döntően irányítja, „nyilvánvaló, hogy számára mindenekelőtt marxista-leninista vezetést kell biztosítani. Ugyancsak szükséges, hogy az Intézet munkatársai között jelentős többséggel legyenek a történelmi materializmus módszerével dolgozó történészek". 3 3 Az intézetben három osztály megszervezését tartották szükségesnek: a magyar, a keleteurópai és az egyetemes osztályt. Új szerkesztő bizottságot és új főszerkesztőt javasoltak az Intézet folyóirata, a „Revue d'Histoire Comparée" élére. Az előterjesztés az intézményi átszervezési feladatok után felvázolta a legfontosabb szakmai teendőket: A magyar történelem periodizációjának kidolgozása, amely körvonalazná a súlyponti kutatási feladatokat, ehhez kapcsolódna egy anyaggyűjtési terv és ezt követően ki lehetne alakítani „a magyar történelmi anyag részletes tematikáját". A tennivalók között szerepelt kiadványok elkészítése (forráskiadványok, monográfiák, egyetemi-főiskolai tankönyvek). A munka elvégzésére a javaslat szerint a Történettudományi Intézet, az Országos Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat munkatársaiból munkaközösségeket kellene szervezni, amelynek munkáját az újjá szervezendő Történettudományi Intézet fogná össze. A Társadalomtudományi Szakosztály Titkársága egy csatolt háromhónapos munkatervben ütemezte a felsorolt feladatokat a szokásos irreális határidőkkel. (A magyar történelem periodizációjának és súlyponti kérdéseinek megállapítása május 21., a tematika kidolgozása ennek alapján június 11., a munkaközösségek felállítása június 25., a történettudomány ötéves tervének összeállítása június 30. határidőket jelölték meg.) A szakosztály ülése nem sok újat adott az előterjesztettekhez. A Társulatról szóló jelentést tudomásul vették, a felvázolt feladatokat helyeselték. Egyetértettek a Levéltári Központ felállításával. A Történettudományi Intézet esetében javasoltak egy negyedik osztály felállítását, amely kiemelten a Szovjetunió történetével foglalkozna és javasolták, hogy a vidéki egyetemek mellett is állítsanak fel történettudományi intézeteket. A munkaterv ütemezését is jóváhagyták, a kiadványokkal összefüggésben arra hívták fel a figyelmet, hogy szükség van a középiskolai tankönyvek gondozására is, és a kiadványok készítésénél előtérbe kellene helyezni a monográfiák megjelentetését. A Pártkollégium is jóváhagyta a javaslatok legtöbb pontját, de felkérte a Titkárságot, vizsgálja meg a határidőket, hogy reálisak-e. A Történettudományi Intézetre való javaslatot elvileg elfogadta, „a részletekre vonatkozóan a káderhelyzettől függően fog később dönteni". 3 4 Nem fogadta el „egyelőre" a vidéki intézetek felállítására vonatkozó javaslatot. Az egyetemi tankönyvek Íratásának felelőse a Neveléstudományi Intézet, ezért a következő fogalmazásban fogadta el a tankönyvírásban való közreműködést: „Minden támogatás megadandó a Neveléstudományi Intézetnek tankönyvek írása szempontjából". A történettudomány előtt álló feladatok megtárgyalása után a jogtudomány néhány szervezeti kérdése került napirendre. A Szabó Imre vezette jogász aktívával folytatott előzetes tárgyalásokra alapozva a Szakosztály titkársága javasolta a Keleteurópai Intézet keretében működő Államtudományi Intézet megszüntetését, helyébe a Miniszterelnökség irányítása alatt mielőbb egy Államszervezési Intézet kialakítását és 1950-ben a Jogés Államtudományi Intézet felállítását. ' 5 81
