Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 1. Az alakuló ülés utáni első hónapok - B) Az első szakosztály ülések - c) Társadalomtudományi Szakosztály

alkalmazzanak a tudományszervezés és tervezés terén. Arra utasította a Titkárságot, hogy a tudományszervezés és tudománytervezés kérdéséről készítsen írásos előterjesztést és azt illesszék be a Pártkollégium háromhónapos munkatervébe. „A tudományszervezés kérdéseit a tudósok felé igen óvatosan kell kezelni, hogy ne keltsünk bennük nyugtalanságot és ne érezzék úgy, hogy a tervezet felülről rájuk erőszakolt."

2

5 A Társadalomtudományi Szakosztály Május 6-án és folytatólagosan május 9-én tartotta meg első ülését. A Tanács alakuló ülésén elfogadott irányelvekből kiindulva az aktívák tudományterületenként részletesebben felvázolták az adott tudományterület helyzetét, a tennivalókat, amelyek legtöbbször egy-egy kutatóintézet, vagy más intézmény létrehozása, a meglévők átalakítása vagy megszüntetése köré csoportosultak. Az ülést Ortutay Gyula VKM miniszter, az MTT társelnöke vezette. Jelen voltak: Vajda Imre, az MTT elnökségének tagja, a Tervhivatal elnöke, Alexits György az MTT főtitkára, Fogarasi Béla, Lukács György, Szalai Sándor, Zsirai Miklós, Andics Erzsébet, Erdei Ferenc, Mérei Ferenc tanácstagok, Gerőné Fazekas Erzsébet, a szakosztály titkára, Heckenast Gusztáv és Fónagy Iván a szakosztály tudományos munkatársai, Erdős Tamás az MTT titkára, Soós Leventéné a Személyzeti Osztály vezetője, Zentai Béla a Műszaki Szakosztály titkára. Az ülésen, mint szakértők vettek részt Pach Zsigmond Pál, Derne László és Beér János. A május 9-én tartott folytatólagos ülésen nem vettek részt Vajda Imre, Alexits György, Andics Erzsébet, Erdei Ferenc, de megjelent Rudas László tanácstag. Az ülés elején - az általános forgatókönyv szerint - a szakosztálytitkár számolt be az eddig végzett munkáról. Az ehhez kapcsolódó eszmecserében itt is megfogalmazódott a tanácstagok folyamatos tájékoztatásának és munkába való bevonásuk igénye, ha nem is olyan élességgel, mint a Természettudományi Szakosztály esetében. Szalai Sándor javaslata szerint „tartson a szakosztály minden hónapban egyszer ülést, de ez az ülés ne utólagos ülés legyen, mert a szakosztálytagok a munkamenetbe való aktívabb bekapcsolódást kívánják."

2

6 Minden komolyabb aktíva ülésről kapjanak értesítést a szakosztály tagjai, ne tartsanak úgy aktíva ülést, hogy azon a szakosztály szakmailag illetékes tagja nem vesz részt. Alexits György szükségesnek érezte, hogy „magyarázza" az aktívák és a Titkárság szerepét: „Az aktíváknak semmiféle döntő szerepük nincs. Úgy lehet őket felfogni, mint olyan szakmához értő emberek csoportját, amelyek a Titkárságot előzetes munkájukkal szakmai szempontból felvilágosítják. A döntés kizárólag a Tanács szakosztályának a kezében van, a határozatok itt születnek meg. Az előzetes anyag a Titkárság előzetes munkája". Az általános vitában még felmerült az a kérdés is, hogy az aktívák az MTT Titkársága mellett vagy a kutatóintézetek mellett müködjenek-e. Szóba került a Tudományos Tanács funkciója a tudományos élet irányításában, a társadalomban betöltendő szerepe. Fogarasi Béla azt hangsúlyozta: „Az MTT-t nemcsak egy szervezeti központtá, hanem tudományos irányító, ideológiai központtá kell tenni. Ezzé kell tenni a társadalmi tudományok ágát, illetve szakosztályát is... A Társadalmi Tudományok Szakosztálya feladatának és a szervezeti munka szükségszerű kiegészítésének tartja bizonyos döntő fontosságú kérdések kiemelését. Ahhoz, hogy az egyes tudományos intézetek és tudományos társaságok ne atomizálódjanak, szükséges az - miután az MTA teljességgel képtelen egy olyan funkciót betölteni, mint pl. a Szovjetunió Akadémiája - hogy ezt a funkciót mi végezzük el." Azt javasolta, hogy a szakosztály dolgozzon ki tervet, amelynek keretében az év folyamán néhány köz78