Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 1. Az alakuló ülés utáni első hónapok - B) Az első szakosztály ülések - a) Természettudományi Szakosztály
A Szakosztálytitkár előterjesztette a Szakosztály munkatervének általános irányelveit. Ez megegyezett azzal, ami a Tanács alakuló ülésén szerepelt. Ehhez kapcsolódva Alexits azt hangsúlyozta, hogy a Szakosztálynak állást kellene foglalnia, hogy ezek az irányelvek összefüggéseikben megfelelnek-e, illetve ezen általános irányelvek részletes kidolgozása hogyan történjék. A vitából kitűnt, hogy a különböző tudományágak az irányelvek konkretizálásában, részletezésében, a tervek előkészítésében különböző módszereket, szervezeti kereteket használtak az alakuló ülést követően. Ennek megfelelően a tervezésben különböző előrehaladást mutattak. Rusznyák István arra hivatkozott, hogy az általános irányelvek elfogadása „nagyjából" az alakuló ülésen megtörtént, az orvosok már kidolgozták a részletes tervet és „izgatottan várják, hogy a Tudományos Tanács akceptálja-e elképzeléseiket". Sürgette, hogy „azokat a szektorokat, amelyek már eddig eljutottak", most konkrétan tárgyalják meg. Straub F. Brúnó részben ellentmondott. Véleménye szerint a tudományos terv elkészítéséhez hosszabb időre van szükség, a jelenlegi orvostudományi tervben sok az ad hoc elem: „Hiba az, hogy ad hoc készültek aszerint, hogy milyen szakemberünk volt". De végül arra a következtetésre jutott, hogy „ennek ellenére nincsen semmi akadálya a terv elfogadásának". A vitában felmerült a tudományos továbbképzés, a folyóiratkiadás, a műszerbeszerzés, az MTT által nyújtott anyagi támogatás felhasználása, s ellenőrzésének a kérdése. Az utóbbira vonatkozóan az egyik tanácstag - buzgalmában nehezen megvalósítható, illetve megvalósíthatatlan ötleteket is előadott. „Megfelelő szakemberekkel három hónaponként szálljon ki a Tudományos Tanács a helyszínre, ott mutassák meg és indokolják meg, hogy miért van szükség arra, hogy az összegeket éppen így használták fel ahogyan felhasználták... A tudományos ellenőrzés e téren oly módon történjék, hogy valaki egy munkát, amit a Tudományos Tanács támogatásával végzett, ha publikálni akarja, munkáját szakfórum előtt nyilvánosan meg kell vitatni." Volt, aki a Szakosztály ülésének mielőbbi újbóli összehívását sürgette. Alexits György azzal zárta le az orvostudományi tervekkel kapcsolatban kialakult vitát, nem értve egyet újabb szakosztályülés összehívásával, hogy javaslatot tett az eredmény manipulálására igen alkalmas módszerre: „Mi az erre vonatkozó problematikát kiküldjük a tanácstagokhoz és rövid időn belül mindenki megteszi megjegyzéseit. És akkor egy röpszavazást fogunk csinálni, vagyis mindenki megírja a véleményét és ha a vélemények megegyeznek, akkor rendben van, ha valami ellentmondás van, akkor külön kitárgyalás alá vehető." Az agrártudomány képviselője arról tájékoztatta a szakosztályt, hogy a Mezőgazdasági Tudományos Központ a Szakosztály Titkárságával szorosan együttműködve az intézetek bevonásával fogott hozzá a részlet-tervek kidolgozásához. Konkrét kérdésekkel kapcsolatban is fogalmazódtak meg általános politikai elképzelések. Rajki ismertette a Mezőgazdasági Tudományos Központ működési elveit, az MTT-hez való viszonyát. Alexits György - a valódi szándékot nem takargatva - ezzel összefüggésben azt javasolta, hogy a Szakosztály szögezze le: „a Tudományos Tanács joga a tudományos irányítás kizárólag". Az adminisztrációt az FM végezze, mert „egy ilyen fiatal intézmény, mint a Tanács, nem tud egy-egy tudóssal 126 intézetet elfoglaltatni. Erre kell egy ilyen központ, amely tisztába teszi az ügyeket. Bizonyos idő után úgyis magától megszűnik". Napirenden szerepelt a KFKI létrehozásának szükségessége, a tihanyi kutatóintézet átvételének, kutatási profilja módosításának szándéka, az Alkalmazott Matematikai Kutatóintézet felállítására vonatkozó elgondolások, a költséges kutatási eszközök beszerzésének szorgalmazása. 75
