Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 1. Az alakuló ülés utáni első hónapok - A) A tudósok és kutatók anyagi helyzetének javítása

egyetemekben és más felsőoktatási intézményekben dolgozó kutatói és oktatói személyzet, továbbá az egészen kiváló adminisztrációs és műszaki (technikai) segédszemélyzet részére járó illetmények olyan összegszerű rendkívüli pótlékkal egészítendők ki, hogy az így élvezett összjavadalmazásuk - a családi pótlékot nem számítva - az alábbi összegeket érje el: 1. fokozatban, mintegy 600 fő havi 1800-2500 átlagban 2200 forint összilletménnyel, 2. fokozatban, mintegy 1050 fő havi 1200-1800 Ft, átlagban 1600 Ft összilletménnyel, 3. fokozatban, mintegy 1500 fő, havi 800-1200 Ft, átlagban 1000 Ft összilletménnyel, 4. fokozatban pedig, mintegy 500 fő havi 500-800 Ft, átlagban 650 Ft összilletménnyel."

3 A végleges létszám csoportonkénti megállapítását, a besorolás feltételeinek kialakítását a rendelkezés a Tudományos Tanácsra és a pénzügyminiszterre bízta. A határozat kitért a kutatók kiválasztott csoportja részére biztosítandó azokra a juttatókra is, amelyeket az alakuló ülésen Gerő Ernő bejelentett. így felszólította a pénzügyminisztert, hogy a közlekedésügyi miniszterrel és az MTT főtitkárával egyetértésben „biztosítsa, hogy a legfontosabb kutatómunkát végző tudományos munkaerők közlekedési kérdése megoldassék". Továbbá vizsgálja meg a pénzügyminiszter, hogyan volna biztosítható az I. kategóriába sorolt kutatók részére gyors- és gépíró szolgálat. Azt is kimondta a határozat, hogy ki kell dolgozni a tudósok üdültetésének a tervét. A tervbe vett fizetésemelés előirányzata összesen havi 2,500.000 Ft volt.

4 Már március 4-én levelet küldött az MTT a szakminisztereknek, amelyben március 10-re kért javaslatot az I. kategóriákba sorolandókra az adott tárca területéről.

5 Ugyancsak javaslatot kértek a szakosztály-titkárok a szakosztály tagjaitól. Megkezdték/folytatták a javaslatok kialakítását az erre a célra létrehozott szakbizottságok, majd a Titkárság által szervezett az MDP, a szakszervezetek, a minisztériumok képviselőiből álló „szűk aktívák" formálták tovább az I. kategóriába kerülők listáját. A végső döntést az MDP Tudományos Bizottsága mellett létrehozott „Tudományos Kollégium" hozta, amelynek március 18-i ülésén jelen volt: Révai József, Ortutay Gyula, Hevesi Gyula, Lukács György és az elnöklő Gerő Ernő.

6 Az aktívák által előkészített javaslat 159 nevet tartalmazott. Ebből 45 kutatót (28,2 %) az 1. csoportba (3850 Ft), 114 kutatót (71,8 %) a 2. csoportba (3000 Ft) javasoltak. A javaslat kidolgozásában érvényesülő szakmai és tudománypolitikai megfontolásokat Huszár Tibor részletesen ismerteti.

7 A Kollégium kisebb módosításokkal a javaslatot elfogadta. Úgy határozott, hogy senkinek sem folyósítanak 3850 Ft-nál magasabb fizetést. A nem dolgozó nyugdíjas tudósokat ki kell venni a névsorból és külön előterjesztésben kell kérni a Minisztertanácsot, hogy számukra megfelelő, magasabb nyugdíjat folyósíthassanak. Az állásfoglalás szerint a kiemelt tudósok névsorát a sajtóban nem kell nyilvánosságra hozni. Csak számszerint kell publikálni „rámutatva arra, hogy a besorolás nem zárul le, ellenkezőleg a kedvezményezett kategóriába való besorolás további lehetősége megvan". Egy egész tudományág képviselőivel szembeni politikai elfogultságot tükrözi a határozatnak ez a mondata: „A jogtudomány területéről senkit sem sorolunk a kedvezményezett kategóriába." Néhány konkrét személyre vonatkozó módosítás után (Szekfű Gyulát az 1. csoportba kell sorolni, Hedry Endre orvosprofesszort be kell venni a 2. csoportba, Cotel Ernő kohómérnököt „további kivizsgálásig ki kell hagyni", 67