Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

I. - 1. A Magyar Tudományos Tanács létesítése - D) A munka megindulása I7 - E) Felkészülés az alakuló ülésre

1947/48-as költségvetési évben.) Kérték még az intézmény oktatási, illetve kutatási tervének a bemutatását, majd az intézmény munkáját gátló tényezők felsorolását. Végezetül azon személyek megnevezését kérték, akik az intézményben két évnél hosszabb ideig tudományos munkát végeztek, de „bármily oknál fogva (az ok megnevezendő) nem tudományos pályán működnek". Az utolsó kérdés mutatja, hogy a kataszterbe nemcsak a tudományos intézményekben dolgozókat akarták felvenni, hanem az országban valamennyi, valamikor tudományos munkát végző szakembert. A széles körű adatgyűjtési szándék mellett „a kor szigorát" is érzékelteti az a kormányrendelet, amely 1949. március 4-én jelent meg, amely kötelezte a „hazai vagy külföldi egyetemen (főiskolán) mérnöki oklevelet", vagy természettani vagy földtani szakon tanári vagy doktori képesítést szerzett szakembereket, hogy a Tudományos Tanács által rendelkezésre bocsátott kérdőíven bejelentést tegyenek március 31-ig. Aki ennek nem tesz eleget - közli a rendelet - „kihágást követ el és két hónapi elzárással büntetendő".

1

9 Valószínűsíteni lehet, hogy a beérkezett adatokat a terv készítés során hasznosították. A megálmodott „a kutatómunka kapcsolótáblája" nem készült el. A kitöltött kérdőívek nagy része nem maradt fenn. A kérdőíves adatgyűjtéssel párhuzamosan megkezdődött más módszerrel is a helyzetkép kialakítása. Az MDP Tudományos Bizottsága alkalmi szakbizottságokat hozott létre egy-egy szakterület felmérésére és az 1949-es tudományos terv kiemelt feladatainak meghatározására. A szakbizottságok feladata az volt, hogy tárják fel „a tudományos intézetek, intézmények, laboratóriumok, stb. állagában bekövetkező, javasolt vagy tervezett változásokat, nevezetesen: fejlesztésüknek, átalakításuknak, összefogásuknak, vagy megszüntetésüknek és létesítésüknek kérdéseit gazdasági szempontokra is kiterjedő indokolással, és keretköltségvetéssel", továbbá „a tudományos kutatások tárgyát illetően" a döntő fontosságú témákat, kulcsproblémákat.

2

0 Nem szerepelt sem a Tudományos Bizottság, sem az MTT munkatervében olyan feladat, amely a tudományos intézményekben dolgozók anyagi helyzetének felmérését és javítására javaslat kidolgozását jelentette volna. Ennek ellenére 1949 elején megkezdődött egy ilyen értelmű javaslat előkészítése. Ezek az előkészítő munkálatok alapozták meg Gerő Ernőnek, a Tanács elnökének, Alexits Györgynek, a Tanács főtitkárának beszédeit, amelyek az MTT ünnepélyes ülésén hangzottak el és azt a „bizalmas" jelzéssel ellátott dokumentumot, amely „A Magyar Tudományos Tanács 1949. évi munkatervének irányelvei" címet viselte, és amelyet a Tanács ülése elfogadott. 23