Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 8. A Magyar Tudományos Akadémia átszervezése - B) A Magyar Dologozók Pártja határozata a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Tanács egyesítéséről. A határozat végrehajtása
Az új alapszabály lényegét a korábbiakban már tervezetek, javaslatok formájában ismertettem. Ez alkalommal az alapszabály első paragrafusát idézem csak: „A Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Népköztársaság legfőbb tudományos intézménye, amely a legkiválóbb tudósokat foglalja magában. Célja, hogy az elméleti és alkalmazott tudományok fejlesztésével, művelésük megszervezésével és általában a tudomány minden eszközével hozzájáruljon a szocialista társadalmat építő népek fejlődésének, különösen a Magyar Népköztársaság művelődési és népgazdasági feladatainak a megvalósításához." 2 7 A deklarált célt az erősen centralizált szervezettel és a tisztségekre ki/megválasztott személyek útján kívánta az MDP biztosítani. Az Akadémia új tisztikarát az első, november 29-ére összehívott közgyűlés választotta meg. Elnök: Rusznyák István, főtitkár: Alexits György, alelnökök: Gombás Pál és Ligeti Lajos. A hat osztályelnök: (I. Osztály Németh Gyula, II. Osztály Fogarasi Béla, III. Osztály Riesz Frigyes, IV. Osztály Marek József, V. Osztály Illyés Géza, VI. Osztály Mihailich Győző) mellett az elnökség tagjai lettek: Erdey-Grúz Tibor, Lukács György, Molnár Erik, Novobátzky Károly, Straub F. Brúnó. A 15 tagból 8 MDP tag volt. 7-en tagjai voltak a Tudományos Tanácsnak. A főtitkár az MTT volt főtitkára lett. Az Akadémia hivatali apparátusát az MTT volt titkársága alkotta. Több oldalról biztosították, hogy az Akadémia azon úton haladjon, amelyiket az MTT alakított ki. Hátra volt még a meghatározott menetből az egész folyamat törvény által történő legalizálása. Ez is megtörtént „erőltetett menetben". Alexits, most már mint az Akadémia főtitkára december 3-án megküldte a törvénytervezetet véleményezésre azzal, hogy 7-én tárgyalja az MDP Titkársága, 9-én kerül a Minisztertanács elé és december 12-én az illetékes parlamenti bizottság elé. Az Országgyűlés december 13-án fogadta el az Akadémiáról szóló törvényt, amely az 1949. évi törvények sorában a XXVII. számot kapta. Ezzel megtörtént az Akadémia átszervezése. A törvény 5. §-a 1. bekezdésében szüntették meg az MTT-t: „A Magyar Tudományos Tanács e jelen törvény hatálybalépésével megszűnik: egyidejűleg hatályát veszti az 1948. XXXVIII. törvénycikk. Ahol valamely egyéb jogszabály a Magyar Tudományos Tanácsról rendelkezik, ott a helyett a Magyar Tudományos Akadémiát kell érteni." Az Akadémia funkciójában bekövetkezett változás - amelynek eredményeképpen a tudományos önkormányzattal rendelkező intézményből állami irányító központ szerepkörébe került - ezekben az években az európai népi demokráciák akadémiáinál is végbement: Romániában 1948-ban, Bulgáriában 1949-ben, Lengyelországban és az NDKban 1951-ben, Csehszlovákiában 1952-ben. 189
