Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 7. A tudományos könyv- és folyóiratkiadás központosítása - B) A tudományos publikálás irányításának módszerei
törekedtek a tudósok sajtóban megjelenő nyilatkozatai, hazai és külföldi tudományos publikációi előzetes ellenőrzésének a megszervezésére. Az intézményes rendezésre egy konkrét eset szolgáltatott okot. A Miniszterelnökség Sajtó Osztályának vezetője, Rosta Endre levelet írt az MTT főtitkárának, mellékelve Szalay Sándor debreceni professzor nyilatkozatának kefelenyomatát. A figyelmeztető, kioktató hangú levél intézkedésre késztette az MTT vezetőit. Szalay professzor „bűne" az volt, hogy nyilatkozatához nem kért engedélyt az MTT-től. A levél szerint „kívánatos volna, hogy a Tudományos Tanács is érvényt szerezzen a működési körébe tartozó tudósok, kutatók felé annak az általános elvnek, hogy sajtónyilatkozatokat csak a legfelsőbb illetékes hatóságok engedélyével (!) lehet adni. Az eddigi visszaéléseket a jövőben csak úgy tudjuk elkerülni, ha a tilalom ellen vétőkkel szemben komoly szankciókat alkalmazunk, úgy gondoljuk, hogy ezt a legteljesebb szigorral kell érvényesíteni a tudomány területén tevékenykedők felé is." Alexits intézkedett: Felkérte Erdős Tamást, készítsen előterjesztést a Pártkollégium elé arról, hogy „tudományos pótlékban részesülők bármely újság számára csak az MTT engedélyével nyilatkozhatnak". Rosta Endrének június 14-én válaszolt, hogy a Pártkollégium elé terjeszti az ügyet. „Helyes volna, ha olyan rendeletet adnánk ki, ami a tudományos státuszba tartozó tudósoknak eltiltja az engedély nélküli nyilatkozást újságok számára." 2 6 A Pártkollégium június 18-i ülésén foglalkozott a témával. Bár a cím szűkebb témát sejtetett, a tartalom felölelte a tudósok csaknem egész publikációs tevékenységét. Az írás 2 7 címe 'Tudósaink napi és heti lapjainkban megjelenő cikkei" volt, de foglalkozott a tudósok belföldi tudományos cikkeinek és a külföldi lapokban írt tanulmányainak engedélyezésével is. Az előterjesztés abból indult ki: „A közelmúltban ismételten előfordult, hogy tudósaink a napi lapokban olyan cikkeket közöltek, mellyel akarva, nem akarva nem kívánatos adatok jelentek meg a nálunk folyó tudományos munka részleteiről." A javaslat szerint a megoldás az lenne, hogy e lapok szerkesztőségei megküldik a tudományos jellegű cikkeket a Tudományos Tanácsnak „elbírálás végett", így csak azok az írások jelennének meg, amelyeket az MTT engedélyez. Az előterjesztés jelezte, hogy a nem kívánatos adatközlés veszélye fennáll a belföldön megjelenő tudományos lapok cikkeiben is. Másfajta gondot okozott a tudósok külföldi lapokban történő publikálása: „Ennek az eljárásnak nem az a legfőbb veszélye, hogy nem kívánatos adatokat publikál, (mert hiszen ez a veszély akkor is fennáll, ha belföldi lapban ír), hanem az, hogy e tudományos lapokhoz és azok szerkesztőségéhez, sőt gyakran egy-egy szerkesztőségi taghoz fűződő személyes kapcsolat az illető tudóst a nyugati tudomány járószalagjára fogja." Elvileg tehát eldöntendő, egyáltalán kívánatos-e, hogy a tudósok nyugati lapokban publikáljanak, „ha igen, kidolgozandó egy olyan eljárás, mellyel egyrészt ellenőrizni tudjuk a cikkek tartalmát, másrészt valamilyen módon mentesíteni tudjuk őket a nyugati lapszerkesztöségek ideológiai befolyása alól." Ha nem kívánatos a külföldi lapokba való publikálás, akkor „kidolgozandó valamilyen eljárás ennek megakadályozására." A Pártkollégium öt pontban foglalta össze ezzel kapcsolatos állásfoglalását. 1. A napi és heti lapokra vonatkozóan meg kell határozni, melyek azok a területek, „ahol az MTT előzőleg láttamozni kívánja a cikkeket. Ezt közölni kell a Miniszterelnökség Sajtó Osztályával, hogy a lapokat erről tájékoztassák. 2. A belföldi lapoknál legyen egy felelős, aki elbírálja, hogy a cikk biztonsági szempontból közölhető-e. Ha nem tud dönteni, forduljon az MTT Titkárságához. 3. Mindazon cikkeknél, melyek az MTT anyagi támogatásával készültek, a publikációhoz az MTT hozzájárulását kell kérni. 176
