Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 7. A tudományos könyv- és folyóiratkiadás központosítása - B) A tudományos publikálás irányításának módszerei
A változás ütemét más eszközökkel is gyorsítani akarták. A Szabad Nép október 18-i számában Hevesi Gyula a Pártkollégium tagja, bírálta a műszaki és természettudományi egyesületek és folyóiratok működését: munkájukat nem a tervre alapozták, nem foglalkoztak kellőképpen a termelés tudományos kérdéseivel, a folyóiratokba politikai hibák is bekerültek. Az MTESZ főtitkára, a Tudományos Folyóiratkiadó N. V. vezérigazgatója összehívta a felelős szerkesztőket, hogy a cikk megjelenése után megbeszéljék a teendőket. Gárdos főtitkár a lapok munkáját értékelve megjegyezte, hogy a júliusi megbeszélés óta több folyóiratnál van fejlődés, de „a helyzet nem kielégítő. Még mindig nem fordultak a lapok eléggé a tervgazdálkodás égető problémái felé, tele vannak színvonalat nem emelő prakticista leírásokkal, az olvasótábor növekedése nem jött létre, s a deficit nagyobb, mint a múltban". 1 7 A következő iránymutatást kapták a felelős szerkesztők: „A szerkesztési politika alfája és ómegája az ötéves terv! Szem előtt kell tartani a tudományos tervnek súlyponti problémáit (nyersanyagok, technológia, gépesítés, korszerűsítés, újító-ésszerüsítő mozgalom, stb.) és ezeket meg kell vitatni. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a lapok feladata nemcsak az oktatás, a műszaki és tudományos káderképzés, hanem a szervező munka is. Az elmélet és gyakorlat közötti egységet meg kell teremteni és a marxizmus-leninizmust alkalmazni a tudományos kérdések megoldásában. A Szovjetunió folyóiratainak tanulmányozása és terjesztése tulajdonképpen minden problémára megadja a választ." 1 A Műszaki Szakosztály közvetlenül is beavatkozott a Kiadó munkájába. A Magyar Kémikusok Lapja felelős szerkesztője, Erdey-Grúz Tibor panaszt tett az MTESZ vezetőségénél, hogy a Folyóiratkiadó késve jelenteti meg a lapot, ezért a „fokozódó késedelmes megjelenésért minden sajtó-jogi és erkölcsi felelősséget" elhárít magától. A panaszt a MTESZ főtitkára megküldte az MTT Műszaki Szakosztályának és annak titkársága felszólította a kiadó vezetőjét, közölje a műszaki lapok késedelmes megjelenésének okait. Kormanik Béla, a Kiadó vezérigazgatója hosszabb feljegyzésben sorolta fel az okokat. A feljegyzés a korra jellemző módon kezdődik. Már nem csak el kellett fogadni a kritikát, hanem örömmel is kellett fogadni: „Örömmel vettük, hogy a Magyar Tudományos Tanács felfigyelt a Vállalatunknál megmutatkozó hibákra és így remény van arra, hogy a hibák okait rövid idő alatt megszüntethetjük." A felsorolt okok között ugyancsak találhatunk a korra jellemzőt: „Kozmopolita befolyás. A Magyar Technika kiadásában megjelenő műszaki lapoknál a kozmopolita befolyás miatt a cikkek fokozottabb politikai ellenőrzése vált szükségessé. Ez arra vezetett, hogy sok cikk és már kiszedett anyag nem volt felhasználható. A kiesett anyag helyett pótlás nem állt azonnal rendelkezésre, ami szintén csak fokozta az amúgy is fennálló kérdést. A műszaki lapok szerkesztőbizottságait is meg kellett változtatni." 1 9 A Szakosztály megbízott vezetője, Vándor József nem volt megelégedve a magyarázattal. „Véleményem szerint a vállalat munkáját valóban döntő módon megnehezítik a vállalatnál fennálló szervezeti nehézségek, amelynek következtében még a mai napig sincs meg a vállalat szervezeti felépítése... Felhívom, hogy december 10-ig adja meg a vállalat szervezeti felépítését, a munkatársaknak személyenként való munkafeladatait... A feljegyzésben foglaltak szerint szükségesnek látszik egyes szerkesztőbizottságok leváltása a kozmopolita szellem leküzdése miatt." A Szakosztály erre vonatkozóan is javaslatot kért december 15-ig. A levél azzal végződött: „Felhívom, hogy a munka állásáról rendszeresen jelentést tegyen." 2 0 Az orvos aktíva is hozzákezdett a könyv- és folyóiratkiadás „rendbetételéhez". Az orvosszakcsoport titkára, Madár János arról értesítette augusztusban az MDP Sajtóosztá174
