Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 7. A tudományos könyv- és folyóiratkiadás központosítása - A) Kezdeti lépések a könyv- és folyóiratkiadás átszervezésére

lenben helyes, hogy a Tudományos Tanács a tudományos könyvkiadást (mely tulajdonképpen az Egyetemi Könyvkiadón keresztül bonyolódik le) ellenőrzi és tervszerű javaslataival előmozdítja a Könyvhivatalon keresztül. A Könyvbizottság kívánatosnak tartja az Orvos Szakszervezet és a Mérnök Szakszervezet könyvkiadójának az államosítását, illetve beolvasztását az Egyetemi Könyvkiadóhoz."

5 A Könyvbizottság indokoltnak tartotta az önálló folyóiratkiadó létesítését az MTT felügyelete alatt, de „egyelőre nem tartja kívánatosnak a tudományos könyv- és folyóiratkiadás összevonását"6 A pártdöntést követően az MTT Titkársága, az Országos Könyvhivatal, a G. F. Titkársága, a Miniszterelnökség képviselője a következőkben állapodtak meg a tudományos könyvkiadó ügyében. „A tudományos könyv- és tudományos folyóiratkiadását egymástól elválasztva, önálló tudományos folyóiratkiadó nemzeti vállalatot kell létesíteni, amelynek felügyeletét a Miniszterelnök a Tudományos Tanács Titkársága útján látja el." A tudományos könyvkiadás munkatervét - amelyet az Országos Könyvhivatal az Egyetemi Könyvkiadó N. V. útján hajt végre - a Tudományos Tanács készíti el, illetve hagyja jóvá és annak végrehajtását ellenőrzi." A megállapodás arra is kiterjedt, hogy a megszűnő „Magyar Technika Kiadó" és az „Orvosi Könyvkiadó Társulat" könyvkiadási funkcióit az Egyetemi Könyvkiadó N. V. veszi át. „A Tudományos Tanács által előírt és jóváhagyott tudományos könyvek kiadásából származó pénzügyi hiányt a Tudományos Tanács költségvetésében erre a célra előirányzandó összegből kell fedezni."

7 Ennek a megállapodásnak megfelelő javaslat

8 került május 21-én a Pártkollégium elé. Az előterjesztés a nemzeti vállalat létrehozását azzal indokolta, hogy az MTT feladata „a tudományos sajtó ellenőrzése, fejlesztése és irányítása", hogy ennek eleget tudjon tenni, szükséges a Folyóiratkiadó megalapítása. A javaslat felvázolta a vállalat működéséhez szükséges anyagi feltételeket is. A Pártkollégium a javaslatot „elvben elfogadta", de a költségvetésre vonatkozó részt nem. Utasította a Titkárságot, hogy a Pénzügyminisztériummal tárgyalják meg a vállalat pénzügyi feltételeit. A Pártkollégium a tekintetben is állást foglalt, hogy egy ad hoc bizottság (Alexits György, Erdős Tamás, és a három szakosztálytitkár) döntse el, hogy mely folyóiratok kerüljenek a Folyóiratkiadóhoz.

9 A pártdöntéseknek megfelelően született meg a Gazdasági Főtanács 1225/22/1949. G. F. sz. határozata a Tudományos Folyóiratkiadó Nemzeti Vállalat létesítéséről. A határozat szerint a vállalat feladata: „a Magyar Tudományos Tanács által kijelölt magyar és idegen nyelvű folyóiratok kiadása és forgalomba hozatala." Az illetékes miniszter feladatát a határozat szerint a miniszterelnök az MTT útján látja el. „A vállalat a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége 'Magyar Technika' kiadóvállalat és az Orvostudományi Egyesületek Szövetsége által fenntartott orvosi lapok kiadóhivatala lapkiadó részlegeinek személyi- és dologi keretei igénybevételével hozandó létre és oly módon fejlesztendő fel, hogy 1950. év elejéig 100 tudományos folyóirat kiadására és terjesztésére alkalmas legyen". A vállalat létszámát 81 főben állapították meg, működésének kezdő időpontját 1949. július l-jében.

1

0 Ennek a határozatnak az alapján szervezték át a tudományos folyóiratkiadást. Nehezebben alakult ki a tudományos könyvkiadás irányításának a rendje. Erdős Tamás 1949 októberében a következőképpen jellemezte a kialakuló gyakorlatot: „Az MTT Titkárság aktívák és társadalmi szervek segítségével megállapítja a könyvkiadás tervét. Ezt a tervet átadja a Könyvhivatalnak. Egyúttal javasol állandó és különleges lektorokat az egyes könyvcsoportokhoz és könyvekhez. A lektorokat felkéri a lektorálásra. A tervet a Könyvhivatal átadja a Népművelési Minisztérium üzemgazdasági osztályának, mely 171