Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 6. A nemzetközi tudományos kapcsolatok új iránya

telét. A Kultúrkapcsolatok Intézete szeptemberben azzal a kéréssel fordult az MTT-hez, nevezze meg azt a pszichológiai tudományos társaságot, amellyel a lengyelek közvetlenül felvehetnék a kapcsolatot. Gerőné válasza: „A magyar pszichológiai társulatok és intézetek marxista-leninista megalapozottságú tudományos munkássága jelenleg még kibontakozás előtt áll. Ilyen körülmények között Lengyelország megtisztelő kívánságának a magyar pszichológiai társulatok és intézetek véleményünk szerint még nem tehetnek eleget."

1

3 A külföldi kiutazások engedélyezése igen bürokratikus volt. Egyes ügyekben a Pártkollégium döntött, egyes esetekben Gerő Ernő. Az ügyintézés különösen bonyolulttá vált, amikor a Személyzeti Osztály is megkezdte működését. Egy konkrét ügy kapcsán Alexits leírta Gerőnek - kérve intézkedését a helyzet megváltoztatására -, hogy hogyan történt Riesz Frigyes matematikus professzor párizsi útjának engedélyezése. Az MTT Személyzeti Osztálya elküldte az MDP Káderosztályára a javaslatot, az elhárította magától, hogy már nem ők foglalkoznak a tudományos káderekkel, és átadta a párt Titkárságának. Az az ÁVH-hoz fordult, „az ÁVH viszont, mint minden esetben bennünket keresett fel, hogy Rieszről információt adjunk" - írta Alexits. Tehát az ügy visszakerült a Személyzeti Osztályra, onnan a vélemény az ÁVH-ra, majd az MDP Titkárságára és onnan megkapta az MTT Személyzeti Osztálya.

1

4 A Pártkollégium június 18-án tűzte napirendre a „külföldi tudományos kapcsolatok kérdését".

1

5 A bevezető a helyzetet a következőképpen mutatta be: „Külföldi tudományos kapcsolataink ügyében komoly rendezetlenség uralkodik. Nem tisztázott, hogy melyik az a központi szerv, mely e kérdések intézésével foglalkozni hivatott. Nem tisztázott, hogy ki felelős az UNESCO ügyekért, a British Council és egyéb nyugati tudományos szervekkel való kapcsolatokért, stb. Nem tisztázott a Szovjetunióval való tudományos kapcsolatok kérdése sem. A külföldi kongresszusokon ötletszerűen veszünk részt és nem is mindig megfelelő emberekkel. Nem alakult ki megfelelő eljárás arra vonatkozólag, hogy a népi demokráciákba és a nyugati államokba való kiutazást külön szempontok szerint bírálják el. Meglehetős nehézség mutatkozik külföldi kapcsolataink pártirányítása tekintetében is." Az előterjesztő Erdős Tamás azt javasolta, hogy állítsanak fel az MTT-n belül egy külügyi bizottságot, amelyben részt venne Alexits György, Fogarasi Béla, Bognár Rezső, Petényi Géza és Erdős Tamás. Ez a bizottság dolgozza ki a külügyi kapcsolatok terén a követendő eljárást. Készítsen javaslatot a külföldi tudományos kapcsolatok pártszerű intézésére, az állami adminisztrációjára, a döntésnél követendő szempontokra a) Szovjetunióval, b) a népi demokráciákkal, c) semleges államokkal (pl. Svédország), d) a többi nyugati állammal, e) Egyesült Államokkal való kapcsolatokra vonatkozóan. Az eljárási szabályokat ki kell alakítani a külföldi kiküldetésre, a külföldi tudósok meghívására, a Magyarországra utazó külföldiekre, a kongresszusokon való részvételre, a Magyarországon tartandó nemzetközi kongresszusok rendezésére, a külföldi tudományos szervekkel való kapcsolattartásra vonatkozóan is. Rendezendőnek tartotta a külföldi tudományos szervek magyarországi képviseleteinek, Magyarország külföldi tudományos intézeteinek a kérdését, a külföldi magyar követségek megfelelő személyzetének felhasználását tudományos célok érdekében. A Pártkollégium elfogadta a javaslatot a következő módosítással: A bizottság ne állandó legyen, ne tegyen különbséget a javaslat a nyugati államok között. „A nyugatra való utazás és a nyugatról való meghívások ügyében döntő a biztonsági kérdés. Kapcsolatainkat nem szakítjuk meg, de azok a legminimálisabbra redukálandók. Ezzel szemben a népi demokráciák felé fokozódni kell tudományos kapcsolatainknak." 166