Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 4. A személyzeti munka - D) Az aspiránsképzés bevezetésének előkészítése

D. Az aspiránsképzés bevezetésének előkészítése Az MTT feladatai között szerepelt a tudományos kutatók új képzési rendszerének a kialakítása. A központilag irányított képzést formailag a szovjet minta alapján kívánták megszervezni. A Pártkollégium 1949. július 30-i ülésén foglalkozott az első elképzelé­sekkel. Az e témában készült feljegyzés 4 2 megkísérelte meghatározni az aspirantúra célját, a felvétel rendjét, a képzés módját. Javaslatot tett a tudományos fokozat elnevezé­sére és érintette az átmenettel járó problémák megoldását. A célt a következőképpen fogalmazták meg: „Tudományos káderek kinevelése oly módon, hogy ennek eredményeként tudományos kutatóintézeteinket, egyetemeinket, főiskoláinkat, marxista-leninista módszernek megfelelően dolgozó, szakmailag magas színvonalú, önálló tudományos kutatókkal (s egyszersmind előadókkal) lássuk el." Az egyetemi és főiskolai diplomával rendelkezők jelentkezhetnek, de - a javaslat szerint - olyanok is, akik nem rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, de megfelelő sza­kosított tanfolyamot elvégeztek és a felvételi vizsgán megfeleltek: „Olyan tudományos képzettséggel, vagy termelésben szerzett megfelelő előképzettséggel rendelkező 40 évnél nem idősebb jelölteket kell keresnünk, akiknek a népi demokráciához való hűsége kétségtelen, és akiknél alkalmasságuk a tudományos pályára kétségtelennek tekinthető." A jelentkezéseket az MTT Titkárságára kell benyújtani és az MTT a VKM-mel együtt bírálja el a felvételi kérelmeket. A bizottság tagjai az MTT főtitkára vagy megbízottja, a megfelelő szakosztály tanácstagja, a szakosztály titkára, az MTT Személyzeti Osztályá­nak vezetője vagy megbízottja, a VKM egyetemi ügyosztályának vezetője vagy megbí­zottja, az adott tudományág tanácstagjának képviselője, az illető szakosztály tudomá­nyos munkatársa lennének. Ez a bizottság döntené el kiket enged felvételi vizsgára, jelölné ki a felvételi vizsgákhoz a szakmai zsűriket, a marxizmus-leninizmus vizsgabi­zottságát. Az elképzelés szerint az aspirantúra ideje egyetemi diplomával rendelkezők esetén 2 év, a „munkáskáderek" esetében 3 év. Az aspiráns munkáját egyéni munkaterv alapján tudományos vezetője irányítása mellett végezné. Az aspiránsnak az első év végén kandi­dátusi vizsgát kell tenni szaktárgyból, marxizmus-leninizmusból és két idegen nyelvből. A kandidátusi disszertációt el kellene készíteni és megvédeni a kandidátusi vizsgát köve­tő egy éven belül. Az aspiránsok az első évtől kötelesek lennének részt venni a felsőok­tatási munkában. Az előterjesztés az aspirantúra eredményes elvégzése után a magántanári fokozat odaítélését javasolta. Az elképzelés szerint, aki ezt megszerezte intézeti tanári (docens), tanszékvezetői, vagy tanszék helyettes vezetői megbízást kaphat, illetőleg tudományos intézetben tudományos főmunkatárs lehet. A régi magántanárokat, az intézeti tanárokat, a tanszékvezetőket fel kell szólítani, hogy két éven belül mutassák be tudományos mun­kájukat és azok elbírálása alapján kell eldönteni, hogy megkaphatják-e az újtípusú ma­gántanári fokozatot vagy disszertációt írnak. Az előterjesztés a tudományok doktora fokozattal kapcsolatban azt javasolta, hogy szovjet mintára néhány év után vezessék be. A régi doktori fokozat egyelőre használat­ban maradna, de az eddigi alapon új doktori címet senki sem szerezhetne. Az új rend­szerben elnyert magántanári fokozattal rendelkezők automatikusan megkapnák az egye­temi doktori címet. Az előterjesztéshez a társadalomtudományok területéről létszámigényt is csatoltak. A társadalomtudományi intézetekhez összesen 60 aspiránshely biztosítását kérték. 156

Next

/
Thumbnails
Contents