Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 4. A személyzeti munka - D) Az aspiránsképzés bevezetésének előkészítése
D. Az aspiránsképzés bevezetésének előkészítése Az MTT feladatai között szerepelt a tudományos kutatók új képzési rendszerének a kialakítása. A központilag irányított képzést formailag a szovjet minta alapján kívánták megszervezni. A Pártkollégium 1949. július 30-i ülésén foglalkozott az első elképzelésekkel. Az e témában készült feljegyzés 4 2 megkísérelte meghatározni az aspirantúra célját, a felvétel rendjét, a képzés módját. Javaslatot tett a tudományos fokozat elnevezésére és érintette az átmenettel járó problémák megoldását. A célt a következőképpen fogalmazták meg: „Tudományos káderek kinevelése oly módon, hogy ennek eredményeként tudományos kutatóintézeteinket, egyetemeinket, főiskoláinkat, marxista-leninista módszernek megfelelően dolgozó, szakmailag magas színvonalú, önálló tudományos kutatókkal (s egyszersmind előadókkal) lássuk el." Az egyetemi és főiskolai diplomával rendelkezők jelentkezhetnek, de - a javaslat szerint - olyanok is, akik nem rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, de megfelelő szakosított tanfolyamot elvégeztek és a felvételi vizsgán megfeleltek: „Olyan tudományos képzettséggel, vagy termelésben szerzett megfelelő előképzettséggel rendelkező 40 évnél nem idősebb jelölteket kell keresnünk, akiknek a népi demokráciához való hűsége kétségtelen, és akiknél alkalmasságuk a tudományos pályára kétségtelennek tekinthető." A jelentkezéseket az MTT Titkárságára kell benyújtani és az MTT a VKM-mel együtt bírálja el a felvételi kérelmeket. A bizottság tagjai az MTT főtitkára vagy megbízottja, a megfelelő szakosztály tanácstagja, a szakosztály titkára, az MTT Személyzeti Osztályának vezetője vagy megbízottja, a VKM egyetemi ügyosztályának vezetője vagy megbízottja, az adott tudományág tanácstagjának képviselője, az illető szakosztály tudományos munkatársa lennének. Ez a bizottság döntené el kiket enged felvételi vizsgára, jelölné ki a felvételi vizsgákhoz a szakmai zsűriket, a marxizmus-leninizmus vizsgabizottságát. Az elképzelés szerint az aspirantúra ideje egyetemi diplomával rendelkezők esetén 2 év, a „munkáskáderek" esetében 3 év. Az aspiráns munkáját egyéni munkaterv alapján tudományos vezetője irányítása mellett végezné. Az aspiránsnak az első év végén kandidátusi vizsgát kell tenni szaktárgyból, marxizmus-leninizmusból és két idegen nyelvből. A kandidátusi disszertációt el kellene készíteni és megvédeni a kandidátusi vizsgát követő egy éven belül. Az aspiránsok az első évtől kötelesek lennének részt venni a felsőoktatási munkában. Az előterjesztés az aspirantúra eredményes elvégzése után a magántanári fokozat odaítélését javasolta. Az elképzelés szerint, aki ezt megszerezte intézeti tanári (docens), tanszékvezetői, vagy tanszék helyettes vezetői megbízást kaphat, illetőleg tudományos intézetben tudományos főmunkatárs lehet. A régi magántanárokat, az intézeti tanárokat, a tanszékvezetőket fel kell szólítani, hogy két éven belül mutassák be tudományos munkájukat és azok elbírálása alapján kell eldönteni, hogy megkaphatják-e az újtípusú magántanári fokozatot vagy disszertációt írnak. Az előterjesztés a tudományok doktora fokozattal kapcsolatban azt javasolta, hogy szovjet mintára néhány év után vezessék be. A régi doktori fokozat egyelőre használatban maradna, de az eddigi alapon új doktori címet senki sem szerezhetne. Az új rendszerben elnyert magántanári fokozattal rendelkezők automatikusan megkapnák az egyetemi doktori címet. Az előterjesztéshez a társadalomtudományok területéről létszámigényt is csatoltak. A társadalomtudományi intézetekhez összesen 60 aspiránshely biztosítását kérték. 156
