Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 4. A személyzeti munka - C) Egyetemi tanárok nyugdíjazása

„A harmadik munkatársa a Tanácsnak Vándor József, akit ugyancsak múltja és jelen­legi magatartása alapján nem lenne helyes az Akadémiára átvinni." Kiss Károly itt nem állt meg. Alexits Györgyről is írt. „Néhány sort még Alexits elv­társ munkájáról: Alexits elvtárs a munkáját nem tudja megszervezni, lényegében min­dent rábíz Erdősre." „Alexits elvtárs magánélete sem kifogástalan..." „Alexits és Erdős elvtársak állandóan támadják - hol nyíltan, hol burkoltan - az Or­szágos Káderosztályt, vagy a saját személyzeti osztályukat, ami ugyancsak az Országos Káderosztály elleni leplezett támadás. A Tudományos Akadémiával kapcsolatos átszer­vezésnél a Személyzeti Osztály likvidálását javasolták. " Gerő a feljegyzést elküldte Révai Józsefnek azzal, hogy Vándort, bibiket el kell tá­volítani, Erdős Tamás sem maradhat csak egy-két hónapig, míg megfelelő helyettesről gondoskodnak. „A vezetés kérdését meg kell beszélnünk." 5 A folytatás már az Akadé­mia történetéhez tartozik. 3 6 C. Egyetemi tanárok nyugdíjazása A személyzeti munka szervezeti kereteinek kialakításával és a működési szabályok kidolgozásával összefüggésben már esett szó az egyetemi tanárok nyugdíjazásának elő­készítése során „elkövetett eljárási hibákról". Az alábbiakban a döntés eredményét is­mertetjük. Az MDP tudománypolitikájának egyik fő törekvése volt az egyetemeken, főiskolákon a személyi állomány olyan értelmű átalakítása, hogy az általában politikailag, a társada­lomtudományok területén ideológiailag is megfeleljen az új rendszer követelményeinek. A törvény az MTT hatáskörét e tekintetben úgy szabályozta, hogy a Tanács az egyetemi tanárok kinevezése ügyében véleményt nyilvánít. A javaslatok előkészítése a VKM feladata volt. Ezt az eljárást nem tartotta megfelelőnek a Pártkollégium és elrendelte az aktívák összehívását és a személyi javaslatok általuk történő véleményezését. Az aktívá­kat a szakosztály titkárságok szervezték, az aktíva üléseken részt vett Patkós Lajos és az illetékes szakterület személyzeti referense. Szeptember 21-én tartották mind a négy aktíva ülését. (Külön aktíva tárgyalta a bölcsészkarok, az orvoskarok, a természettudo­mányi karok és a műegyetem nyugdíjazandó tanárainak az ügyét.) A javaslatok indoklá­sában a szakmai értékelés mellett legtöbbször sommás politikai vélemények olvashatók: antidemokratikus elveket hirdet, erősen klerikális, kommunista ellenes, politikailag teljesen angol orientációjú, misztikus beállítottságú, a klerikális reakció egyik gócpontja, az egyetemi pártszervezettel állandóan nézeteltérései vannak, konok reakciós. Az aktíva ülések anyagát és az egész nyugdíjazási folyamatot Huszár részletesen be­mutatja és elemzi könyvében. 3 7 Az aktíva ülések után a szeptember 24-i pártkollégiumi ülés határozott. A bölcsészkarokról 11, az orvoskarokról 4, a természettudományi karról 5, a műegyetemről 6 egyetemi tanár nyugdíjazását mondták ki. A nyugdíjazandók névsora: Bölcsészettudományi karok: Pázmány Péter Tudományegyetem Budapest Zolnai Béla, Bisztray Gyula, Prohászka Lajos, Lukinich Imre, Mosca Rudolf, Lazi­czius Gyula, Szenczi Miklós. 154

Next

/
Thumbnails
Contents