Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

I. - 1. A Magyar Tudományos Tanács létesítése - A) Pártdöntés a Tanács létrehozására

képzettségű közgazdászokból kell, hogy álljon. Ezért új közgazdaságtudományi egyetemet létesítünk, mely október 1-én megkezdi működését. Rendelet kiadása VII. 23." „Miskolcon új műegyetem állítandó fel 1949-ben, mely szorosan alkalmazkodik a tervgazdálkodás speciális szükségleteihez. Az egyetem terve kidolgozandó szeptember 20-ig." A meglévő egyetemek átalakítását is célul tűzték ki: a budapesti műegyetem szakosítását, „a 3 éves terv igényeinek megfelelően", a jogi karokon jogi és közigazgatástudományi osztályok létesítését. Ugyancsak tervbe vették az Agrártudományi Egyetem szakosítását. Lényeges változást határoztak el a bölcsészkari oktatás területén, véget vetve a „szabadbölcsészet"-nek: „A bölcsészeti karokon az oktatást úgy kell átalakítani, hogy az minden esetben konkrét társadalmi funkciókra képesítsen. Kötött tanrendszer, új vizsgarend és tanulmányi szabályzat bevezetése, a tanárképző eltörlése." Azt is elhatározták, hogy a budapesti bölcsészkaron elkülönítik a természettudományi oktatást a társadalomtudományi oktatástól, Debrecenben természettudományi fakultást állítanak fel. A társadalomtudományi és filozófiai oktatás általános rendszerével összefüggésben fogalmazódott meg néhány társadalomtudományi intézet felállításának igénye: „A történettudományi kutatást és káderutánpótlást egy Történettudományi Intézetbe kell koncentrálni. Ugyanígy jogi és közgazdaságtudományi intézet állítandó fel. A két intézet felállításával kapcsolatban a Teleki Intézet (Keleteurópai Intézet) megszűnik." Határidő: október 1. Külön pont foglalkozott az ösztöndíj politika „rendezésével". Nyolc további pont sorolta fel a tudományos társaságokkal, szövetségekkel összefüggő teendőket: összevonás, átalakítás, folyóirataik megindítása, illetve átszervezése. (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, a Természettudományi Társulat, orvostudományi egyesületek, agrártudományi egyesületek, Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Magyar Történelmi Társulat). Gyökeres fordulatot írt elő a munkaterv a külföldi tudományos kapcsolatokban: „Irányt kell vennünk keleteurópai tudományos kapcsolataink kiépítésére és SzovjetOroszországi (sic!) kapcsolataink lehető intenzívebbé tételére. Ugyanakkor nyugateurópai kapcsolatainkban fokozott tervszerűséggel kell irányt venni az ottani progresszív erőkre". Ennek érdekében „végre kell hajtanunk a keleteurópai népi demokráciákkal kötött kultúregyezmények tudományos vonatkozásait", újjá kell szervezni a külföldi magyar intézeteket (Róma, Bécs), ki kell építeni „a felállításra kerülő Történettudományi Intézet és Közigazgatástudományi Intézet" kelet-európai kapcsolatait és meg kell szervezni a Magyar-Román Intézetet. A dokumentum feltehetően 1948 júniusában vagy július első felében készült. A megjelölt határidők közül a legkorábbi július 23, a legkésőbbi október 1. Nemcsak az irat készítőire, hanem a korra is jellemző az irreális határidők kitűzése, a vágyak realitásként kezelése. A kitűzött feladatokat, ha nem is három hónap alatt, ahogyan elképzelték, de többségében 1948-49 folyamán megoldották. Figyelemre méltó, hogy a Magyar Tudományos Akadémiáról sem a PB határozatában és természetesen e határozatot szem előtt tartó munkatervben sem esett szó, holott a Tudományos Bizottság feladatköréről szóló elképzelések között szerepelt az Akadémiával való foglalkozás terve is. Nem feledékenységről van szó. A hallgatás annak tudható be, hogy még nem alakult ki egységes álláspont a párt vezetésében a tekintetben, hogy mi lesz az Akadémia sorsa. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a felsőoktatással összefüggő feladatok nem a Tudományos Tanács teendői között szerepeltek, ezeket a Tudományos Bizottság feltehetően a VKM-en keresztül kívánta realizálni. 12