Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 3. Az egységes kutatóintézeti hálózat kialakításának kezdete - B) Intézet-alapítások, átszervezések
Bőr-, Cipő- és Szőrmeipari Kutatóintézetet (8 kutató), a Papíripari Kutatóintézetet (6 kutató), a Faanyagvizsgáló és Fagazdasági Intézetet (2 kutató), a Gumiipari Központi Kutatóintézetet (4 kutató), a Textilipari Kutató Bizottságot egy intézetbe vonják össze. A Pártkollégium az összevonásra vonatkozó javaslatot elfogadta, de a Gumiipari Központi Kutatóintézet önállóságát megtartotta. Az intézetek összevonása igen lassan haladt. A Műszaki Szakosztály 1949. december 20-án kelt levelében arról értesítette Ajtay Miklós államtitkárt, hogy felülvizsgálják az intézetek munkáját, és megállapították, hogy a Fagazdaság és Faanyagvizsgáló Intézet nem teljesítette éves munkatervét „az intézetben az 1949. évben konkrét munka nem folyt." Hivatkozva a pártkollégiumi állásfoglalásra, amely szerint az intézetet más intézetbe kell beolvasztani, kérte az államtitkárt, hogy a szükséges intézkedéseket „a legrövidebb időn belül" tegye meg. 2 5 A Pártkollégium más szervezeti kérdésekben is állást foglalt. A jelentés szerint nem volt kielégítő az áprilisban létrehozott Mész-, Cement- és Üvegipari Kutató Bizottság munkája, ezért indokolt megszüntetni a Bizottság tevékenységét. Pártkollégium a javaslattal egyetértett és úgy döntött, a Bizottság feladatát vegye át a Nehézvegyipari Kutatóintézet, amelyet ki kell egészíteni egy szilikát- kémiai osztállyal. Feltehető, hogy a szerzett tapasztalatok mellett az Iparügyi Minisztérium átszervezése - nehézipari és könnyűipari minisztériummá - is hozzájárult e szervezeti lépéshez. Az intézethálózat kialakításával kapcsolatos elgondolásokban sokszor megfogalmazódott a Magyar Szovjet Tudományos Intézet felállításának igénye. Július 16-án került részletes elképzelés a Pártkollégium elé az Intézet feladatairól, szervezetéről. 2 6 Az Intézet feladatát az előterjesztés a következőképpen határozta meg: „...tudománypolitikai támaszpontul szolgálna a magyar tudományos élet számára oly módon, hogy segítségével a szovjet tudomány fejlődésében fellépő nagy áramlatokat ismerteti, és ezek alapján a döntő eredmények átvételét és közvetítését biztosítja." Öt szervezeti egységet képzeltek el az Intézetben: 1. Tudománypolitikai Osztály három tagozattal, amely referálna „a szovjet tudomány területén fellépő döntő tendenciákról", a szovjet folyóiratokban megjelent kritikák alapján lefordításra ajánlana szovjet tudományos müveket. Ezeket az ismereteket az MTT szakosztályai továbbítanák a kutatóintézetekhez. 2. Lektorátus, szerkesztőség. Ez az egység a szakosztályok döntése alapján szervezné a kijelölt művek fordíttatását, lektorálását és szerkesztését. 3. Dokumentációs Osztály, amely végezné a szovjet tudományos irodalom dokumentációját. 4. Könyvtár. 5. Az Intézet kiadó hivatala. A Pártkollégium „a javaslatot általában helyesli, kivéve a kiadóhivatal ügyét." Szeptember 16-án ismét napirendre került az intézet ügye. A Társadalomtudományi Szakosztály képviselői megbeszélést folytattak a budapesti tudományegyetem Orosz Intézetének vezetőjével, Szántó Zsuzsával a felállítandó intézet és az Órosz Intézet jövendőbeli együttműködéséről. Abban állapodtak meg, hogy az egyetemi intézetben létrejön egy „tudományos csoport", amely figyelemmel kíséri a szovjet tudományos irodalomban a Szovjetunió népeinek története, az orosz irodalomtörténet, az orosz nyelvészet eredményeit. Ez a csoport szorosan együttműködne a Magyar Szovjet Tudományos Intézettel. A Pártkollégium a tudományos csoport felállításával egyetértett. 2 7 Alexits György november végén azt javasolta Révai Józsefnek, amikor Gerőné Fazekas Erzsébet távozása az MTT apparátusából - Andics Erzsébettel kiéleződött viszonya 124
