Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 2. Kísérlet ötéves tudományos terv kidolgozására - C) A Társadalomtudományi Szakosztály javaslata

4. Az ötéves jogtudományi terv főbb szempontjai Az előterjesztés

1' a jogtudomány mellett az államtudomány területén tervezett feladatokat is tartalmazta. Első helyen az Állam- és Jogtudományi Intézet felállítása szerepelt, megjegyezve, hogy annak jogtudományi ága csak 1950-ben kezdi meg működését. A tervezet tematikai része a jogáganként csoportosított kidolgozandó témák felsorolásából állt. 1. A jogtörténet körében felsorolt témák: „A Corpus Jurisba fel nem vett törvények kiadása. Az 1848-as népképviseleti országgyűlés anyagának feldolgozása. Az 1919-es proletárdiktatúra jogi anyagának feldolgozása. A magyar szabadsághősök történelmi pereinek jogi feldolgozása. A népi jogszolgáltatás és jogalkotás emlékeinek marxista feldolgozása. A magyar jogtörténetet tárgyaló teljes marxista munka elkészítése." 2. A jogelmélet körében javasolt témák: „A magyar polgári jogbölcselet bírálata, a kapitalista jogrendszer kialakulása Magyarországon. Az általános állam és jogelméletről tudományos kézikönyv készítése. 3. Nemzetközi közjog témái: „A nemzetközi közjog tudományos kézkönyvének az elkészítése. Magyarország és a nemzetközi jog." 4. Az összehasonlító jog témái: „A Szovjetunió jogrendszerének alapos ismertetése, a népi demokráciák jogrendszerének ismertetése." 5. A büntetőjog témái: „Az elkészítendő Btk-ról tudományos értékű kézikönyv szerkesztése. A börtönügy kérdéseinek és különösen a magyar börtönügy alakulásának tudományos feldolgozása. Politikai perek a Horthy-rendszer idején. A fiatalkorúak bűnözése és a velük szemben alkalmazott intézkedések." 6. A magánjog témái: „A magyar magánjog feudális maradványai. A magyar kapitalizmus magánjoga. A tulajdonjog intézményének átalakulása a népi demokráciákban és a szocialista államban. A szerződési jogalakulás a népi demokráciában." 7. Az alkotmányjog körében egy feladatot jelölt meg a tervezet: „Az új magyar alkotmány tudományos kézikönyvének elkészítése." 8. A közigazgatási jog témái: „A magyar feudál-kapitalista közigazgatás bírálata, a magyarországi parlamentarizmus. A kormányzati tevékenység a népi demokráciában (terv és kormányzás). A területszervezés kérdései. A helyi szervek működésére vonatkozó munka." 9. A mezőgazdasági jog területére is csak egy téma fogalmazódott meg: „Alakuló mezőgazdasági jogunkról egységes monográfia." Még két monográfia megírását vették tervbe: A jogszabály alkotás módszereiről és a jogalkalmazás kérdéseiről. Ebben a tervben is szerepelt a szovjet jogi müvek lefordíttatása és kiadása, mint feladat. A felsőoktatással összefüggésben tervbe vették az egyetemi intézeti rendszer átalakítását, „egyetemi előadási tervek" kidolgozását, egyetemi tankönyvek megírását a felelősök megjelölésével: Általános jogtörténet (Sarlós Márton), Általános állam- és jogelmélet (Szabó Imre), Magánjog alapintézményei (Beck Salamon), Gazdasági jog (Világhy Miklós), Munkajog (Világhy Miklós), Magyar alkotmányjog (Beér János). A politika szempontjait és érdekeit közvetítő Pártkollégium nem volt megelégedve a tervezettel. A politikára általában, de a kor politikájára különösen jellemző bírálatot fogalmazott meg: „A fő hiányok a következők: 1. A régi múlt kérdései háttérbe szorítják az új kérdéseket. 2. A javaslat túlságosan a szakvonalon mozog, (kiemelés: K. S.) holott a jogtudomány kifejezetten társadalmi tudomány. 3. A javaslat túl általános és túl dimenzionált." A Pártkollégium szükségesnek tartotta a terv átdolgozását és ismételt előterjesztését. Az átdolgozás szempontjaként a következőket adta meg: „A terv súlypont106