Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 2. Kísérlet ötéves tudományos terv kidolgozására - C) A Társadalomtudományi Szakosztály javaslata
IX. A negyedszázados ellenforradalmi korszak és Magyarország a második világháborúban. X. Magyarország a felszabadulás után. A népi demokrácia és a szocializmus építése (1945-től)." Az MDP a filozófia mellett a történetírásnak szánt kiemelkedő szerepet az új világnézet formálásában, a rendszert támogató ideológia elterjesztésében. A Pártkollégium nem tartotta elég célratörőnek az előterjesztett tervet: „A terv fő hibája - fogalmazódott meg a határozat - hogy nem mondja meg, mire kell erőnket összpontosítani. A terv súlypontjai a következők legyenek: 1. Öt év alatt meg kell teremteni Magyarország egységes marxista szempontból megbízható, élvezhető nyelven megírott egyetemes (!) történetét. Az önálló kutatások úgy irányítandók, hogy a még fel nem derített részletkérdések kerüljenek tisztázásra. Ez a feladat lehetőség szerint öt év alatt megoldandó, ha ez öt év alatt semmiképpen sem lehetséges, akkor elkészítendő egy viszonylag nagy tankönyv, mely az egész magyar történelmet felöleli és 1790-től a részletes nagy magyar történelem, valamint az előző periódus súlyponti kérdései. 2. Mint következő súlyponti kérdés, megoldandó a Magyar Kommunista Párt története. 1 9 A Pártkollégium a fentiek mellett helytelenítette az 1918-19-es forradalmak „sommás" kezelését. Szükségesnek tartotta az újkortól kezdődően az orosz forradalmi mozgalmaknak a magyar demokratikus és forradalmi mozgalmakra gyakorolt hatásának vizsgálatát, a magyar technika és technikai tudományok fejlődésének kutatását: „Ez komoly politikai fegyver és hozzátartozik a hajtóerő kérdéséhez." Az ősz folyamán ütemterv készült a tervezet átdolgozására és ennek alapján a történettudomány 1950. évre szóló éves tervének kialakítására. 2 0 3. Az irodalomtörténet ötéves tervének főbb szempontjai Ugyancsak július 30-án tárgyalta a Pártkollégium az irodalomtörténetre vonatkozó előterjesztést." A tervezetben nem szerepelt az a bevezető, amelyet a terv munkapéldánya megőrzött.- Korfestőnek idézünk belőle. „Tervünk elkészítésében a következő általános elvi szempontokból indultunk ki: 1. Tevékenyen részt kell vennünk dolgozó népünknek a szocializmus szellemében történő átnevelésében. Azaz: meg kell tisztítanunk irodalmunkat az uralkodó osztály irodalomtörténeti igazolóinak - a reakciós irodalomtörténészeknek - hazugságaitól; a demokratikus néprétegek vágyait, törekvéseit megszólaltató igazi irodalmat el kell választanunk az uralkodó osztályoktól népszerűsített álirodalomtól; szocializmust építő dolgozó népünket fel kell fegyvereznünk egy új hatalmas ideológiai fegyverrel: a haladó magyar irodalom történetével. 2. Múltunk helyes, kritikai értékelésével tevékenyen be kell kapcsolódnunk a burzsoá dekadencia különféle művészeti megnyilvánulásai ellen folytatott harcba, elő kell segítenünk irodalmunknak a szocialista realizmus szellemében történő fejlődését, s ezen keresztül is részt kell vennünk a Szovjetunió-vezette demokratikus béketábornak a reakció, a nyugati imperialisták ellen vívott küzdelmében. 3. Öncélú adatgyűjtésből, hazug szellemtörténeti mítoszok gyártásából valóban tudománnyá kell tennünk az irodalomtörténetírást, tudománnyá, amely a dialektikus és történelmi materializmus mai vívmányainak alapzatán épül fel. 104
