Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 2. Kísérlet ötéves tudományos terv kidolgozására - C) A Társadalomtudományi Szakosztály javaslata
feldolgozásának szempontjai. E szakosztály tervében is szerepelt a klasszikusok kiadása Marx, Engels, Lenin, Plechanov, Piaton, Aristoteles, Hobbes, Hegel, Feuerbach és mások művei. Az esztétikai szakosztály az elméleti esztétika (a szocialista realizmus kérdései, az objektív valóság visszatükröződésének a művészet egyes területeire vonatkozó kérdései, az imperializmus esztétikájának rendszeres bírálata), és az esztétika története (orosz, szovjet esztétikai irodalom, a magyar esztétikai irodalom kritikája, stb.) területén jelölte meg feladatait. Emellett szerepelt a tervben itt is esztétikai kiadványsorozat megjelentetése, és esztétikai olvasókönyv összeállítása. A tervezetben megmutatkozó, rendszert támogató igyekezetet a Pártkollégium nem tartotta elegendőnek. A tervezethez a következő megjegyzéseket fűzte: „A javaslatból hiányzik a legújabb magyar fejlődés, a népi demokrácia dialektikus és materialista feldolgozása. (sic!) Fel kellene tudományosan dolgozni, melyek a mi jelenlegi társadalmunk hajtó-, mozgató erői. (Munkaverseny, patriotizmus, kritika, önkritika.) Hogy alakultak eddig, hogy fejlődnek tovább." 1 7 Míg helyesléssel találkozott Lenin, Sztálin „történelmi materializmus álláspontját kifejtő" müveinek megjelentetésére vonatkozó terv, addig figyelmeztetés, korlátozás fogalmazódott meg a filozófia klasszikusai műveinek kiadásával kapcsolatban: „Tág fogalom, hogy mit értünk filozófiai klasszikusok alatt. Itt egy közelebbről meghatározandó szűkkörű kiadásról lehet szó." Nem hagyta szó nélkül a Pártkollégium az Alexandrov könyve lefordítására vonatkozó elképzelést sem. A Szovjetunió Kommunista Pártjának akkori fő ideológusa, Zsdanov, a KB titkára által megbírált könyv kiadását nem javasolta, hanem a következő módszert ajánlotta: „Alexandrovot ne fordíttassuk le, maguk az előadók, akik nem tudnak oroszul, kapják meg a megfelelő anyagot kézirat formájában és Zsdanovval összevetve adják elő." A természettudományok filozófiai kérdéseivel való foglalkozás formájaként azt javasolták, hogy „kollektívák hozandók létre a célból, hogy természettudományos és matematikai kádereinket felruházzuk a dialektikus materializmus ismeretével, filozófusainkat pedig a természettudományok perspektíváival." 2. A magyar történettudomány ötéves tervének fő szempontjai Az előterjesztés két részből állt. 1 8 Tartalmazta „a magyar történelem súlyponti kérdéseit" és a magyar történelem periodizációját. Az előterjesztést az MDP Agitációs és Propaganda Bizottsága és az MTT Pártkollégiuma által kiküldött közös bizottság készítette el. A súlyponti kérdések: „I. A nemzetségi szervezet felbomlása, az osztálytársadalom és állam kialakulása. II. Kereskedő tőke kialakulása és kísérletek a központi monarchia megteremtésére. III. Középkori parasztmozgalmak különös tekintettel a Dózsa-féle parasztháborúra. IV. A függetlenségi mozgalmak (Bocskai, Bethlen, Rákóczi) plebejus szárnya. V. Az eredeti tőkefelhalmozódás az ország gyarmati keretei között a XVIII. században. VI. A feudális viszonyok válsága és a kapitalista gazdálkodás kezdetei. Nemzeti mozgalmak és a polgári forradalom korszaka, 1790-1867 (különös alapossággal az 1848— 49-es szabadságharc). VII. A kiegyezés és a szabadversenyen alapuló kapitalizmus korszaka Magyarországon (1867-1900). Különös tekintettel a következő kérdésekre: az ipari kapitalizmus 102
