Csapodi Csaba, Csapodiné Gárdonyi Klára: Ariadne. A középkori magyarországi irodalom kéziratainak lelőhelykatalógusa (A MTAK közleményei 34. Budapest, 1995)

ELŐSZÓ Történész és irodalomtörténész kutatók gyakran nem elégedhetnek meg a kiadott forrásszövegek fölhasználásával, hanem szükségük van maguknak az eredeti kéziratoknak a tanulmányozására. Ezeknek megtalálása azonban nem mindig egyszerű, sokszor csak hosszadalmas utánjárással lehetséges. Egyrészt, mert lelőhelyükre és pontos jelzetükre csak ritkán történik utalás nagy összefoglaló munkákban éppen úgy, mint részlettanulmányokban. Másrészt pedig mert idők folyamán az őrzési helyekben és a jelzetekben gyakran történt változás. Hogy csak egy-két példát említsünk: Zolnai Gyula két alkalommal is, 1894-ben és 1905-ben publikálta az addig ismert régi magyar nyelvemlékek jegyzékét. Azóta azonban az Országos Széchényi Könyvtárban és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában őrzött magyar kódexek jelzetei mind megváltoztak, azoknak a megtalálása tehát pusztán Zolnai alapján nem lehetséges. De őrzési helyek is megváltoztak, így például a bécsi Österreichische Nationalbibliothekban őrzött magyar vonatkozású kódexek legnagyobb része a 30-as években a Velencei Kultúregyezmény alapján a Széchényi Könyvtárba jutott. Ezek tehát korábban (pl. Pintér Jenő irodalomtörténetében) természetesen mint bécsi kódexek, az ottani jelzetek alapján szerepeltek, és csak kevesen tudják, mely kódexeket kell az Országos Széchényi Könyvtár Bartoniek-féle katalógusában keresni. Ezért gondoltunk arra, hogy hasznos lenne egy olyan kézikönyv elkészítése, amely gyakorlott kutatóknak éppen úgy segítségére lehet, munkáját takarítja meg, mint kezdő egyetemi hallgatóknak lehet segédkönyve. Lelőhelykatalógusunk csak a középkori irodalmi jellegű forrásokra terjed ki. Nincsenek benne az oklevelek, levelek. Nem törekedtünk a pusztán néhány szavas bejegyzések, glosszák összegyűjtésére, mert az a nyelvtudomány feladata. Nem vettük fel a liturgia anyagát (missalék stb.), mert még a jövő feladata lenne ezekből kiválogatni a Magyarországon keletkezett szövegeket. Ezekből csak a magyar fordításban meglévő himnuszok kerültek bele kötetünkbe, mert ezek magyarországi eredete kétségtelen, és beletartoznak a magyarnyelvű költészetbe. A magyarországi eredetű kódexek latin nyelvű prédikációi is hiányzanak itt, mert ezek túlnyomó részéről a kutatás még nem állapította meg, hogy melyek keletkeztek közülük Magyarországon és melyek csak átvételek. A felsorolás a források betűrendjében történt. Az alapforrások tartalmazzák az adott dokumentum analitikus tartalmi feltárását, valamint a rá vonatkozó kiegészítő adatokat (dátum, lelőhely, szövegkiadás, fakszimile kiadás stb.). Az analitikus felsorolás egyes részletei utalás formájában bekerültek a betűrendes felsorolásba.