Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

a) az Akadémia testületi tevékenysége körében az akadémiai szervek számára általában előkészítő munkát végeznek és közreműködnek a határozatok végrehajtásában;

4

3 b) az akadémiai intézmények működtetése és igazgatása tekintetében javaslatot tesznek az akadémiai szerveknek határozatok hozatalára és utasítások kiadására; e szervek döntése, továbbá az átruházott főfelügyeleti hatáskör alapján az általános államigazgatási szabályok szerint felelősen intézkednek. 14. § (1) Az akadémiai feladatok megoldását közvetlenül — akadémiai szervezetben és akadémiai eszközökkel — az Akadémia felügyelete alá tartozó intézmények szolgálják.

4

4 Ezek: a) tudományos kutatóintézmények (kutatóintézetek, kutatócsoportok, kutatólaboratóriumok);

4

9 b) egyéb költségvetésben működő intézmények, továbbá a vállalatok;

4

6 c) minisztériumok vagy országos hatáskörű szervek irányítása alá tartozó, de az Akadémiától támogatásban részesített szervek; d) tudományos egyesületek és társaságok.

4

7 (2) Az akadémiai intézmények főfelügyeletét az elnökség, illetőleg annak képviseletében az elnök látja el.

4

8 Az elnök a főfelügyeleti jogkört a főtitkár, illetőleg a szervezeti és működési szabályzat szerint az akadémiai szervek vezetői útján gyakorolja. (3) Az akadémiai intézmények közvetlen irányítása, illetőleg felügyelete a tudományos osztályok akadémiai és szakigazgatási (hivatali) szerveinek hatáskörébe tartozik, kivételesen az elnökség ettől eltérően is intézkedhet. (4) A vállalatok közvetlen irányítása és felügyelete az illetékes elnökségi bizottságok (KFB, KUTESZ), illetőleg az érdekelt osztályvezetőség feladatkörébe tartozik. III. Fejezet Az akadémiai szervek és vezetőik Az Akadémia központi szervei 15. § (1) A közgyűlés az Akadémia legfőbb szerve.

4

9 (2) A közgyűlésen az Akadémia tiszteleti és rendes tagjai szavazati joggal, levelező és külső tagjai pedig tanácskozási és indítványozási joggal vesznek részt. Az elnökség, valamint az osztályvezetőségek tagjainak akkor is van szavazati joguk, ha levelező tagok. A rendes és a levelező tagok résztvétele a közgyűlésen a tagságból folyó kötelezettség.

5

0 (3) Rendes közgyűlést évente egyszer kell tartani. Abban az évben, amikor az Akadémia nagygyűlést rendez, a közgyűlést ennek keretében kell megtartani. Az elnökség egyébként közgyűlést bármikor összehívhat. Az Akadémia tagjai egyharmadának írásbeli javaslatára az elnökség a közgyűlést köteles összehívni.

5

1 Az elnökség közgyűlési 357