Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

„... Magyar Akadémia állittassék fel..." Bevezető tanulmány

1962-ben a Biológiai Csoportot a közgyűlés osztállyá szervezte és így létrejött VIII. Osztályként a Biológiai Tudományok Osztálya, az V. Osztály nevéből kikerült a „Biológiai" jelző. 1964-ben a közgyűlés megszüntette a külső tagságot, a külföldi tudósok csak tiszteleti tagok lehettek. Egyidejűleg megszüntették a belföldi tiszteleti tagságot. Az osztályok átszervezése 1965-ben tovább folytatódott. A közgyűlés ketté osztotta a II. és a VI. Osztályt. AII. Osztály új neve „Filozófiai és Történettudományi Osztály" lett, IX. Osztályként megalakult a „Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya". A VI. Osztály neve változatlanul maradt, de kiváltak belőle a bányászati és geo-tudományok, a II. Osztályból a földrajztudomány és így jött létre a X. Osztályként a „Föld- és Bányászati Tudományok Osztálya". Nem került be az alapszabályba az a szervezeti változás, ami elnökségi határozaton nyugodott: az 1958-tól a II. Osztály és az V. Osztály szakembereiből álló, elnökségi bizottságként működő Pszichológiai Bizottság 1961-ben kivételes hatáskört kapott és tudományos osztály jelleggel működött 1967-ig. Ennél nagyobb jelentőségű változások sem kerültek be az alapszabályba. 1967-ben a Kormány megszüntette a TFT-t, feladatait szétosztotta a kutatásirányításban résztvevő minisztériumok, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) és az Akadémia között. Az Akadémia irányította az Országos Távlati Tudományos Kutatási Terv 32 főfeladatában folyó munkálatokat és a Kormány rábízta az elméleti és kísérleti alapkutatások, továbbá a társadalomtudományi kutatások országos koordinálását. Ezeknek a feladatoknak alapszabályban való rögzítésére csak 1970-ben más, jelentős változásokat is tartalmazó, új alapszabályban került sor. Az 1945 után bekövetkezett gyors, egymást követő szervezeti változások, nem tették lehetővé tartósnak bizonyuló ügyrend vagy szervezeti szabályzat kialakítását. 195 l-ben a főtitkár jelentette a közgyűlésnek, hogy folyamatban van az ügyrend kidolgozása, véglegesítésére még nem került sor a minisztériumokkal való viszony tisztázatlansága miatt. 1955-ös közgyűlésen arról számolt be, hogy elkészült az ügyrend és az tükrözi a hatáskörök decentralizálását is. Az 1960-ban elfogadott alapszabály kimondta, hogy az alapszabály képezi az elkészítendő szervezeti és működési szabályzat alapját. Az 1961-es közgyűlésen a főtitkár arról adott tájékoztatást, hogy a szabályzat kidolgozása folyamatban van, de sok még a tisztázatlan kérdés. Az Akadémia egyrészt legfelsőbb tudományos testület, másrészt több mint 30 kutatóintézet tudományos irányítását ellátó országos irányító szerv. Ez a kettősség különleges módon veti fel a kollektív vezetés és az egyéni felelősség, az irányítás központosítása és decentralizálása, továbbá a választott akadémiai tisztségviselők és a kinevezett tisztviselők felelőssége, illetőleg jó együttműködésük kérdését. Ezeknek a kérdéseknek az eldöntésére, az ellentmondások feloldására vagy csillapítására vállalkozott az a szabályozási kísérlet, amely az 1962 januárjában az Elnökség által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatban testet öltött. (24.) A Szervezeti és Működési Szabályzat a tvr-ből kiindulva és csaknem pontonként szövegét is idézve írja le az Akadémia bonyolult szerkezetét, működési mechanizmusát, a választott és kinevezett vezetők hatáskörét. A Szabályzat általános elvként rögzítette, hogy az Akadémia központi szervei és a tudományos osztályok akadémiai szervei működésükért felelősek a felsőbb testületi szerveknek, az akadémiai szervek vezetői és tisztségviselői a reájuk ruházott hatáskörben egyszemélyi felelősséggel járnak el. A Szabályzat az Akadémia tevékenységét a következőképpen mutatta be. Abból kiindulva, hogy az Akadémia olyan tudományos testület, amely tudományszervezési és azzal összefüggésben államigazgatási funkciókat is ellát, tevékenységét kettősség jel32