Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)
Dokumentumok
(2) Az elnökség az illetékes osztályülés előterjesztésére kizárhatja az Akadémia tagjai közül azt, aki olyan magatartást tanúsít, amely őt a tagságra méltatlanná teszi. Az osztályülés előterjesztéséről a jelenlevő tagok szótöbbségével, titkos szavazással döntenek. Az elnökség a határozathozatal előtt e lehetőséghez képest alkalmat ad a tagnak írásbeli vagy szóbeli nyilatkozat tételére. (3) A kizárt tag az elnökség határozata ellen a közgyűléshez fellebbezhet, a fellebbezés elintézéséig azonban tagsági jogait nem gyakorolhatja. IV. Fejezet A közgyűlés 15. § (1) A közgyűlés az Akadémia legfőbb szerve. (2) A közgyűlésen az Akadémia tiszteleti és rendes tagjai szavazati joggal, levelező és külső tagjai pedig tanácskozási és indítványozási joggal vesznek részt. Az elnökség, valamint az osztályvezetőségek tagjainak akkor is van szavazati joguk, ha levelező tagok. A rendes és a levelező tagok részvétele a közgyűlésen a tagságból folyó kötelezettség. (3) A közgyűlést az Akadémia évi nagygyűlése keretében kell tartani. Az elnökség egyébként közgyűlést bármikor összehívhat; az Akadémia tagjai egyharmadának írásbeli javaslatára a közgyűlést köteles összehívni. (4) A közgyűlést az Akadémia elnöke vezeti. (5) Az Akadémia elnökének akadályoztatása esetén a közgyűlést az elnökség által kijelölt alelnök, ha pedig az alelnökök is akadályoztatva vannak, az az elnökségi tag vezeti, akit az elnökség ezzel megbíz. 16. § A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) az AJcadémia egész működésére vonatkozó fő irányelvek meghatározása, a tudománypolitikai célok kitűzése; b) az Akadémia munkájára, a tudományos terv és az ennek végrehajtását elősegítő gazdasági tervek teljesítésére vonatkozó, a főtitkár útján előterjesztett elnökségi beszámoló megvitatása és jóváhagyása; c) az országos tudományos terv fő irányelveinek meghatározása; d) az Akadémia alapszabályainak megállapítása, illetőleg módosítása; e) az elnök, a három alelnök, a főtitkár, az akadémiai titkárok és az elnökség tagjainak megválasztása; f) új tagok választása; g) az elnökség kizáró határozata elleni fellebbezések elbírálása; h) határozathozatal mindazokban az ügyekben, amelyeket az elnökség a közgyűlés elé terjeszt. 321