Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

a) a római levél- és könyvtárakban végzendő kutatások és tanulmányok elősegítésérc, b) a római levél- és könyvtárakban felkutatott Magyarországot érdeklő történeti emlékek vagy ezeket földolgozó történeti munkák közzétételére fordíttassanak. Ezen két föladatkör határai között a Történelmi Bizottság van hivatva, a II. osztály útján, az Akadémia összes ülése elé évről évre javaslatot terjeszteni az iránt, hogy az alapítvány kamatai milyen célra használtassanak föl. Az Akadémia föl van jogosítva, akár kutatási megbízások, akár kiadványok céljára, több esztendő kamatait összesíteni vagy előre lekötni. Míg az alapító él, a Történelmi Bizottság az előterjesztendő javaslatokhoz az ő hozzájárulását kéri ki. A Történelmi Bizottság első ízben az 1913. évi júniusi összes ülés elé terjeszt javaslatot. Az alapítvány állását az Akadémia külön nyilvántartja évi számadásaiban." Az összes ülés 1912. február 26-án e szabályzatot elfogadta s annak az Ügyrendbe való fölvételét elrendelte. Egyúttal ugyanez a bizottság a következő beadvánnyal fordul az Akadémiához: "Tekintetes Akadémia! A Fraknói Vilmos t. t. által római történelmi kutatások céljaira tett 50,000 koronás alapítvány szabályzatának megállapítására kiküldött bizottság e szabályzattal kapcsolatban azt az indítványt terjeszti a tek. Akadémia elé, méltóztassék az Akadémia elnökségét fölhatalmazni, hogy a kormánynál egy Rómában létesítendő történelmi és régészeti állami tudományos intézet érdekében a szükséges lépéseket megtehesse. Ily intézet létesítése elsőrangú tudományos érdek, ami az európai államok legtöbbjét már régen arra bírta, hogy történelmi, műtörténeti és régészeti kutatások céljaira Rómában tudományos intézeteket alapítsanak, melyek a tudományos nagybecsű kutatások eredményeinek közzétételével gazdagították. E tudományos intézetek közt méltó helyet foglalna el hazánk is, mely Magyarországnak Olaszországgal és különösen a szentszékkel való sokszázados kapcsolata által nagyérdekű kutatási és tudományos eredményekre nyújt biztos kilátást. Az intézet létesítése nem kívánna nagyobb anyagi áldozatot, mert nevezett t. tagtársunk a hozzá e tárgyban intézett kérdésre késznek nyilatkozott arra, hogy abban az esetben, ha a kormány a római magyar állami tudományos intézet létesítését és fenntartását elhatározná, újabb áldozatkészséggel fogja előmozdítani e szándék megvalósítását". — Az összes ülés a bizottság e javaslatát is egyhangúlag örömmel elfogadta s Fraknói Vilmos t. tagnak újabb ajánlatáért meleg köszönetet mondott.

1 A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 1912. november 28-án kelt átiratával értesítette az Akadémiát, hogy 1913. évi költségvetésébe a Rómában felállítandó Magyar Történelmi Intézet céljaira 50,000 koronát vett föl, mire az összes ülés, a Történeti Bizottságnak és a II. osztálynak javaslatára, 1913. évi január 27-én a következőkben állapította meg a magyar állam által Rómában létesített és fenntartott Magyar Történeti Intézet szervezeti szabályzatát, melyet a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 1913. aug. 6-án 130,992. sz. a. csekély módosításokkal jóváhagyott: I. Az intézet címe. Római Magyar Történeti Intézet (Istituto Ungherese di studi storici). II. Feladata. Az intézet befogadja, irányítja és támogatja a történelem, archeológia, művészettörténet, classica-philologia és irodalomtörténet magyar munkásait, akik Ró1 Ez alapítvány összege a világháború következtében megsemmisült. 284