Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

A sorrendben levő tudományszak terén a lefolyt hét év időkörben megjelent mun­kák közül az nyeri el a jutalmat, mely az illető osztály ítélete alapján a legkitűnőbb és egyszersmind a tudomány terén jelentékeny haladást tett, vagy amelynek formai tekin­tetben nagy irodalmi értéke van. Ha ilyen munka nem találtatik, a nagyjutalom ki nem adható. A Marczibányi-mellékjutalom. Puchói és Csókái Marczibányi Imre 1815-ben kelt végrendeletében 500 váltó frt. évi járadékot alapított oly célból, hogy az évenként a nyomtatásban megjelent legjobb magyar munka szerzőjének adassék. Ez alapítvány­hoz később a Marczibányi-család több tagja járulván, az ezek által adott összegek 1845­ben, midőn azokat az Akadémia saját kezelése alá vette, már 9195 váltó forintra men­tek. E tőke a világháború következtében megsemmisült. A Marczibányi-család em­lékére az Akadémia a saját bevételeiből jutalmat tűz ki, mint Marczibányi-mellékju­talmat, mely a nagyjutalommal kitüntetett munkához értékre legközelebb áll; — vagy amikor a nagyjutalom ki nem adatik, a sorrendben levő tudományszak terén megjelent munkák közül viszonylag legjobbnak ítéltetik. Az Akadémia a nagygyűlésen kihirdeti, hogy milyen szakú s mely időkörben megje­lent munkák pályáznak a következő nagygyűlésen a nagyjutalomra és a Marczibányi­díjra; felszólítván mindazokat, kiknek az e körbe eső munkájok nyomtatásban megje­lent, hogy azt bizonyos kitűzött határidőig az akadémiai főtitkárhoz küldjék be, följe­gyezvén röviden, amit munkájok kiváló vonásának tartanak. E figyelmeztetés azonban korántsem zárja ki azt, hogy a be nem küldött munka, melyről a tagoknak tudomásuk van, szintén ne pályázhasson. A nagyjutalmat és Marczibányi-mellékjutalmat, az illető osztálynak a nagygyűlési zártülésen történt megállapodása alapján, a nagygyűlés ítéli oda. E jutalmak meg nem oszthatók. Nagyjutalmat ugyanazon író csak egyszer nyerhet; és nem nyerhet el az Akadémia bármely jutalmában már részesült munka, valamint fordítás sem. A nagyjutalom odaítélésekor figyelembe veendők még a következő megjegyzések: a) Több kötetből álló munkának valamely része is elnyerheti a jutalmat, ha ez a rész önálló tartalmú befejezett mű. Ha azonban vele egyenlő értékű teljes munka is van a pályaművek között, a jutalom az utóbbinak ítéltetik oda. b) A jutalmat oly önálló tartalmú munkák is megkaphatják, melyek valamely na­gyobb gyűjtemény részét teszik, de külön is megjelentek. Gyűjtemények alatt nem ér­tetnek az Akadémia Értekezései és Matematikai és Természettudományi Értesítője. c) A jutalmat elnyerhetik egyes íróknak összegyűjtve kiadott olyféle jeles munkái is, melyek részenként vagy darabonként már ezelőtt megjelentek. d) Ha meghalt író munkája ítéltetik legjobbnak, a jutalom az elhúnyt író örökösei­nek adatik ki. Minden munka azon évben tekintetik megjelentnek, amely a címlapon ki van téve. Azon esetre, ha valamely munkán kétféle évszám áll, a későbbi az elhatározó; amely munkán pedig évszám éppen nem fordul elő, az maga zárja ki magát a jutalomért pá­lyázható munkák sorából. 2. Chorin Ferenc-alapítvány 165. §. A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat 1925. május 2-án tartott ren­des évi közgyűlése a társulat elhúnyt elnökének dr. Chorin Ferencnek nevére a M. T. Akadémiánál K 500.000,000, azaz ötszázmillió koronából álló alapítványt tett. Az 279

Next

/
Thumbnails
Contents