Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

tagja lesz, akkor az Akadémia legközelebbi nagygyűlésén az igazgató-tanácsban megüresedett helyet új választással tölti be. A hivatalától megváló (elnök, másodelnök, főtitkár) azonban, ha már előbb az igazgató-tanácsnak tagja volt, abba újabb választás nélkül azonnal visszalép, mihelyt az Akadémia által választott tagok létszámában üresedés áll be. XI. Elegyes ülés 36. §. Mikor az elnök vagy másodelnök állása, akár a három évi ciklus leteltével, akár halálozás vagy lemondás következtében betöltendő, vagy főtitkár választandó, a nagygyűlés harmadik napján elegyes ülés tartatik. Szükség esetén, az elnökök és a főtitkár választása végett, nagygyűlés idején kívül is megtartható az elegyes ülés; ez esetben a meghívó levelek egy hónappal előbb, az ülés tárgyának megjelölésével küldendők szét. 37. §. Az alapszabályok 56. §-ában jelzett esetben, az Alapszabályok változtatása iránt, a nagygyűlés idején tartandó elegyes ülés határoz. XII. Közülés 38. §. Az ünnepélyes közülés tárgyai: a) Elnöki megnyitó beszéd. b) Főtitkári jelentés az Akadémia munkálkodásáról, valamint elhúnyt és megválasztott tagokról. c) Emlékbeszédek. d) Tudományos és szépirodalmi előadások. 39. §. A közülésen felolvasandó emlékbeszédeket és előadásokat az Akadémia és az osztályok elnökeiből s titkáraiból alakított bizottság állapítja meg. 40. §. A közülési előadások tiszteletdíja (bele nem értve az elnöki megnyitó beszédet és a főtitkári jelentést) összesen 400 pengő. XIII. Széchenyi-ünnep 41. §. Az Akadémia halhatatlan alapítója emlékére időnként Széchenyi-ünnepet tart, mely közülésen megy végbe; főtárgya olyan előadás, mely az irodalom vagy tudomány valamely ágának fejlődését vagy egyes fontos és közérdekű kérdéseit tárgyalja s egyszersmind számot ad arról, mit tett az Akadémia e fejlődés előmozdításával azon célok megvalósítására, melyeket Széchenyi István tűzött eléje. 42. §. Halhatatlan nagy alapítója emlékére alapította az Akadémia 1896-ban a Széchenyi-múzeumot, mely gróf Széchenyi István munkáit, kéziratait és arcképeit, valamint a reá és nagy kortársaira vonatkozó egyéb ereklyéket tartalmazza és a közönség 258