Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

tetében az Akadémia rövid és szabatos fogalmazást kíván, melyben a dolgozat tudományos tartalmának megértésére szükséges részletek kellően kidomborodnak. Az egyes ezikkek teijedelme három ívet meg nem haladhat; egyes, rendkívüli esetekben csak az osztály adhatja meg az engedélyt nagyobb terjedelmű dolgozat közzétételére, mely azonban az öt ívet ekkor sem haladhatja túl. A czikkekhez szükségelt ábrák rendszerint egyszerűek és a szöveg közé illesztendők; csak, hol a tárgy ezt okvetlenül megkívánja, adhatók külön mellékletül táblák. Az Értesítőt az osztálytitkár szerkeszti, ki a megejtett bírálat után a maga részéről is őrködni tartozik a felett, hogy a közzétett dolgozatok a jelzett követelmények szempontjából kifogásolhatók ne legyenek. Azon esetben, midőn a benyújtó tag az osztálytitkárral megegyezésre jutni nem tud, joga van ez ügyben az osztály határozatát kikérni. Minden közlemény, legott a bemutatás után hibátlanul, tisztán és olvashatólag írva átadandó az osztálytitkárnak. Csak az osztály határozatából engedhető meg fontos akadályok esetében, az utólagos átvétel. Minden közlemény — a szerkesztői teendők gyors elintézése után — a nyomdába adandó és a külön borítékba fűzött különnyomatok a szerzők számára lehető rövid idő alatt elkészítendők. Az Értesítő maga évi öt füzetben jelenik meg: e füzetek megjelenési határideje február, április, június, október és deczember hónapoknak mindenkor utolsó napja. XXIX. Akadémiai Almanach 63. §. Az évenként januárban kiadandó Almanach tárgyai: a) Polgári és csillagászati naptár. — b) Az akadémiai tagok névsora és irodalmi munkálataik felsorolása. — c) Az elhúnyt tagok névsora eleitől fogva. — d) A nagyobb alapítók névsora. — e) Az Akadémia Alapszabályai és Ügyrendje. XXX. Nyomtatás végett beadott kéziratok kiadása 64. §. Az Akadémia csak oly munkákat ad ki, melyek akár eredetiek, akár fordítások legyenek, tartalom és alak tekintetében magas színvonalúak, úgy hogy az irodalom bármely ágának is díszére s előmenetelére szolgálnak; végre előadás és nyelv tekintetében is kiválóak. 65. §. E tekinteteket állandóan szem előtt tartó, nem szerfölött bő, de okokkal támogatott s határozottan kifejezett véleményt vár bírálóitól az iránt, ha vájjon: a) minden észrevétel nélkül egyszerűen elfogadhatónak tartja ugyan jelen állapotában is, de némely észrevételeket kíván a kézirat szerzőjével közöltetni, emennek tetszése szerint leendő figyelembevétel végett, vagy c) csak bizonyos észrevételek tekintetbevétele után, és így föltételesen tartja-e a kéziratot elfogadhatónak, vagy d) kereken visszautasítandónak. 191