Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)
„... Magyar Akadémia állittassék fel..." Bevezető tanulmány
... MAGYAR AKADÉMIA ÁLLÍTTASSÉK FEL..." Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek /1827-1990/ 1. Az 1808. évi VIII. sz. „A Nemzeti Múzeum felállításáról és a magyar nyelv művelését előmozdító más intézkedésekről" szóló törvény említette először egy tudományos társaság felállításának szükségességét. A 18. század utolsó és a 19. század első évtizedeiben egymás után születtek a különböző tervezetek az Akadémia felállítására a magyar nyelv teijesztésének és fejlesztésének céljából, de hiányoztak a tudós társaság létrehozásához az anyagi feltételek. Az igény tehát igen sokszor megfogalmazódott, mígnem 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlés kerületi ülésén éles vita bontakozott ki a Magyar Tudós Társaság ügyében a megyei küldöttek között, bírálván a mágnásokat, hogy nem vállalnak áldozatot a nemzeti ügyért. Ekkor ajánlotta fel gróf Széchenyi István birtokának egy évi jövedelmét a Tudós Társaság céljaira. Széchenyi példáját követte Vay Ábrahám Borsod megye követe, gróf Andrássy György Torna vármegye követe és gróf Károlyi György Szatmár megye követe. Nevüket és az őket követő adományozókét törvényekben örökítették meg. (2., 3., 4., 5.) A négy kezdeményező főúr előterjesztésben arra kérte november 8-án a nádort, hogy legyen az intézmény pártfogója, az országgyűlés két tábláját pedig arra, hogy válasszanak „elegyes küldöttséget" az alapszabályok kidolgozására. A négy alapító november 21-én az alapszabály tervezetét is benyújtotta. Az elegyes küldöttség 1826. március 15-re dolgozta ki javaslatát. A karok és rendek április 1-én tárgyalták meg a javaslatot, lényeges változtatásokat igényelve. A nyelvtudományi, bölcsészeti, természettudományi és matematikai osztály mellé szükségesnek tartották még két osztály: a történelmi és jogtudományi ("törvénytudományi") osztály felállítását. Ügy határoztak a megalakulásra vonatkozóan, hogy a négy alapító kiválaszt 21 tagot és ők alkotnák, legfelsőbb megerősítés után az Igazgató Tanácsot, amely első alakuláskor a betöltendő helyekre kinevezi a tagokat. Az országgyűlés 1826 áprilisában terjesztette a király elé a tervezetet. A királyi engedélyt 1827 áprilisában kapták meg. Az elegyes küldöttség 1827. augusztus 14-én úgy határozott: felkéri a nádort, hogy a Tudós Társaság szervezetének és alapszabályainak megállapítása céljából új bizott9
