Domsa Károlyné, Fekete Gézáné, Kovács Mária (szerk.): Gondolatok a könyvtárban / Thoughts in the Library (A MTAK közleményei 30. Budapest, 1992)
KÖNYVTÁR ÉS HAGYOMÁNY – LIBRARY AND TRADITION
Rozsondai Marianne könyv tulajdonosa, olvasója rendelte meg a könyvkötőnél könyve bőr, pergamen, selyem vagy bársony, esetleg elefántcsont vagy nemesfém és drágaköves borítóját. Éppen ezért, a tulajdonosbejegyzések mellett, a kötés az, amely a könyvtörténészt a használóhoz, az akkori olvasóhoz, az adott kor művelődéstörténetének letéteményeséhez vezeti. A mai napig nincs még egy olyan magyar szerző, akinek a műveit (főleg istentiszteletekre szánt jól használható beszédmintáit) annyira ismerték és olyan sokszor kiadták külföldön, mint Temesvári Pelbártét. Pelbárt az akkori világnyelven, latinul írt, s beszédeit teletűzdelte legendákkal és példákkal. Mint Katona Lajos megállapította, közülük többnek népmesei eredete van, s közösek egész Európában. Pelbárt európai népszerűségének vizsgálatát, vagyis hogy hol mindenütt forgatták műveit (az előző bekezdésben elmondottakból következően) a különböző eredetű, korabeli bőrkötések elemzésével végeztük el. 6 Csak az Akadémia Könyvtára Régikönyv Gyűjteményében található 1600 előtt kiadott Pelbárt-könyveket vizsgáltam. Ezek száma 107, s csaknem a kétharmada (69 mű 54 kötetben) egykorú kötésben van, melyek Augsburgban, Bécsben, Brünnben, Budán, Coellnben (ma Berlin elővárosa), Ingolstadtban, Memmingenben, Nürnbergben, Rebdorfban, Stuttgartban, Ulmban és Wiblingenben (ma Ulm elővárosa), Weddernben, Wittenbergben és Wroclawban, továbbá közelebbről nem meghatározható délnémet, francia és olasz területen készültek. (A sorra vett nyomtatványok háromnegyede Hagenauban jelent meg, a többi Augsburgban, Bázelban, Lyonban, Nürnbergben, Párizsban és Strassburgban.) Az Akadémia Könyvtárában található Pelbárt-művek eredeti kötéseinek nagyobb része gótikus stílusú. Ezek részint kolostori, részint polgári könyvkötőműhelyekből kerültek ki. Kivételesek azok a kötések, amelyeken a könyvkötő neve, monogramja, vagy a kötés készítési helye olvasható. Ilyen például az egykori délnémet kisváros, Rebdorf, amelynek neve a Ráth 1062/2 jelzetű könyv szép gótikus bőrkötésén többször is előfordul a bőrbe nyomva. (A könyv Pelbárt Stellarium coronae BMV c. művét tartalmazza, kolofonja nincs, s a kötés elemzése során sikerült meghatározni, hogy Bázelből 1497/99-ből való ősnyomtatvány, BMC III 778, a magyar ősnyomtatványkatalógus - CIH - sem tartalmazza.) Rebdorfban Ágostonos kanonokrendi kolostor volt, amelyben 1477 óta könyvkötőműhely is működött. 7 Ez a könyvkötés könyvtárunk egyik ritkasága. Az Akadémia Könyvtárában tizenöt olyan gótikus kötés van, amely a bécsi domonkos kolostor könyvkötőműhelyében készült a 15. század utolsó negyedében. Minthogy a domonkosok életformájának egyik része a tudományos tevékenység volt, természetes, hogy könyvtárral, gyakran scriptoriummal, sőt könyvkötőműhellyel is rendelkeztek egy-egy kolostorukban. Nem véletlen, hogy Mátyás király a domonkosok budai studium generálójából szándékozott kifejleszteni a budai egyetemet. A bécsi domonkos kolostor műhelye is gyakran használt kötésein tulajdonjelölést: egy korona két oldalán WP betűket (Wiener Praedicatores). Az 86 Thoughts in the library "
