Domsa Károlyné, Fekete Gézáné, Kovács Mária (szerk.): Gondolatok a könyvtárban / Thoughts in the Library (A MTAK közleményei 30. Budapest, 1992)
KÖNYVTÁR ÉS HAGYOMÁNY – LIBRARY AND TRADITION
Kónya Sándor Az akadémiai kutatóintézeti hálózat kiépülése igényelte az intézeti könyvtári hálózat összefogását, a könyvtári állomány egységes kezelésének, a könyvtárosok továbbképzésének, az információ korszerűsítésének biztosítását. Ennek folyamán a Könyvtár a hálózat tájékoztató központjává vált. Ez tükrözó'dött az Akadémia 1962-ben elfogadott - fentebb már idézett - Szervezeti és Működési Szabályzatában. Erdei Ferenc főtitkár ösztönzésére és Szalai Sándor akadémiai tag aktív közreműködésével 1961-ben indult el az a munka, amely az Akadémia Könyvtárát a hazai tudománypolitikai és kutatásszervezési tájékoztatás központjává tette. A tudományszervezési dokumentáció létrehozásával megteremtették annak feltételeit, hogy a tudománypolitikát formálók, a kutatásirányításban résztvevők folyamatosan tájékozódhassanak a külföldi tudományos élet alakulásáról, más országok tudománypolitikai, kutatásszervezési gyakorlatáról. E dokumentációra épült a tájékoztatásnak az a jól szerkesztett, széles látókörű dokumentációs szemléje, amelynek első száma 1961-ben jelent meg „Tájékoztató a tudományos kutatás tervezésének, igazgatásának és szervezésének nemzetközi irodalmáról" címmel és most jutott el .Kutatásszervezési Tájékoztató" címen 31. évfolyamához. Szintén ebben az időben kap lendületet a Könyvtár tudományos műhellyé válása. Tudományos munkát is végző könyvtárosok mindig dolgoztak az Akadémia Könyvtárban. De ekkor már nemcsak erről volt szó. A Könyvtár vezetése tudatosan törekedett arra, hogy az egyéni tudományos érdeklődést szervezetten összekapcsolja az intézmény érdekével és anyagilag, erkölcsileg is ösztönözze a kutatási tevékenységet. A Könyvtár dolgozóinak tollából kikerült tanulmányok, könyvek sora mutatja, hogy a törekvés eredménnyel járt. A 60-as évek folyamán kialakult a Könyvtárnak az a korszerű funkciórendszere, amely a szervezési, gyűjteményi, tájékoztatási és tudományos tevékenységéből ötvöződött, amely nemcsak szűken akadémiai igényeket elégített ki, hanem szolgálta az egész hazai tudományos életet. A 70-es években kiépül a szakirodalom információ szolgáltatásnak az a korszerű rendszere, amely a Könyvtárat mára modem információs központtá tette. Amint láttuk, 1970-től az utolsó két évtizedben az Alapszabályok nem foglalkoznak a Könyvtár szerepkörével, formailag megszüntették - szerencsére nem ténylegesen - a Könyvtár sajátos helyét és szerepét az Akadémia intézményrendszerében. A jelenlegi szabályozás mentségére felhozható, hogy átmeneti jellegű. Már több ponton túllépi a még érvényben lévő törvényerejű rendeletet, közelítve a készülő törvény reform szelleméhez, de az új törvény hiányában nem fogalmazza meg minden részletében az elgondolt újat. Ez a bizonyos mértékű felemásság tükröződik abban is, hogy már nem szól arról, hogy a főtitkár felügyeli a Könyvtárat, bár azzal, hogy kimondja: az Elnökség hagyja jóvá a Könyvtár szer82 „ Thoughts in the library "
