Domsa Károlyné, Fekete Gézáné, Kovács Mária (szerk.): Gondolatok a könyvtárban / Thoughts in the Library (A MTAK közleményei 30. Budapest, 1992)

KÖNYVTÁR ÉS HAGYOMÁNY – LIBRARY AND TRADITION

Az akadémiai alapszabályok és a Könyvtár fogalmaz, hogy „a főkönyvtárnokot az Akadémia ajánlata alapján a gr.Telekinemzetség alapító ága nevezi ki és a belső tagok sorából." Az alkönyvtámok és a Könyvtár egyéb tisztviselői kinevezési joga az elnökséget illette.

6 Az 1936-ban megjelentetett Alapszabályok a főkönyvtárnok kinevezési rendjét így pontosították: „50. § A főkönyvtárnokot az összes ülés egyszerű szótöbbséggel élethossziglan választja, és a gróf Teleki-nemzetség alapító ága nevezi ki a belső tagok sorából."

7 A Könyvtár irányításának új eleme jelenik meg az Ügyrendben is a múlt század 60-as éveinek közepén. Az Akadémia palotájának felépülése után, 1865-ben itt kapott helyet az Akadémia ekkor már kb. 60 ezer kötetet kitevő Könyvtára. Az új elhelyezés és nem utolsó sorban az Akadémia tevékenységének felélénkülése és kibővülése lehetővé tette a Könyvtárnak nyilvános könyvtárrá való átalakítását. A megváltozott körülmények hívták életre az Akadémia Könyvtári Bizottságát 1865-ben. A Könyvtári Bizottság feladatkörének leírása kezdetben a Könyvtári Szabályokban kapott helyet, és 1879-től került be az Akadémia Ügyrendjébe. Az Ügyrend XXV. fejezete a Könyvtári Bizottságról a következőket tartalmazta. „55. § A Könyvtári Bizottság feladata: a) A könyvtár kezelése, rendezése, kiegészítése és lajstromozása tárgyában rendelkezni, a fő felügyeletet gyakorolni, és esetleg javaslatait az Akadémia elé teijeszteni; b) az újabb könyvek beszerzése iránt az Akadémia egyes osztályai és bizottságai, úgy szintén a főkönyvtárnok részéről előterjesztendő javaslatokat és kívánatokat tárgyalni; c) a vidéki akadémiai tagok és a Budapesten lakó nem tagok kölcsönkérése tárgyában határozni; d) a könyvadományozásokat és csereviszonyokat illető kérvények és előterjesztések tárgyában javaslatokat tenni. Működéséről évenként rendszeres jelentést tesz az Akadémiának."

8 Az Akadémia elnöke által vezetett Könyvtári Bizottság tagjai voltak 1875-től a másodelnök, a főtitkár, az osztályelnökök és az osztálytitkárok és a fokönyvtárnok, majd 1905-től a Nemzeti Múzeumi, az Egyetemi és a Műegyetemi Könyv, . • 9 tar rgazgatoja. Az Akadémia Ügyrendjében külön fejezetben 24. §-ban helyetkaptak a Könyvtári Szabályok is.

1

0 E Szabályok tartalmazták többek között az olvasóterem használatának, a kölcsönzésnek, a kéziratok tanulmányozásának rendjét. Ebből csak egy paragrafust idézek: „Az olvasó több különböző munkát is kaphat egymás után de tervetlen puszta kapkodást eláruló követelések visszautasíttatnak." Az 1946-ban megjelent alapszabályok tükrözik azokat a változásokat, amelyek a főkönyvtárnok helyzetében bekövetkeztek. Az új Alapszabályok 50. §-a kimondta: „A főkönyvtárnokot az összes ülés egyszerű szótöbbséggel öt évre választja, nem szükségképpen az Akadémia tagjai közül, és a gróf Teleki-nemzetség alapító ága nevezi ki. Megbízása leteltével újból választható."

1

2 Tehát nem élethossziglan és nem feltétlenül az Akadémia tagjai közül. Gondolatok a könyvtárban " 79