Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

A két alma mater

80 6. Az önképzőköri tevékenység dokumentumait nem sikerült feltárnunk. Hozzáférhetetlenségükre illetőleg korai eltulajdonításukra Várdai 1909-es megjegyzése, amely szerint a »Korány« kötetei »jórészt elkallódtak az idők folyamán« sajnos helytállóak, és ha meg is vannak teljesen ismeretlen helyen lappanghatnak. Ma már ez vonatkozik az érdemkönyvekre is. A lappangó önképzőköri produktumok cím szerinti ismerete azonban a Pesthy-féle dolgozat segítségével pontosabb lett. Az alábbiakban forrásonként felsoroljuk az azokban megemlített Mikszáth produktum címét, műfaját és ha van rá adat keletkezési idejét: Breznyik János (1889) Az öreg nemes (költemény), Az én Gyuri bácsim (humoreszk). Hlavatsek András - Király Ernő (1896): Egy fogoly levelei (költemény), Az öreg nemes (költemény), Az én Gyuri bácsim (humoreszk), Petőfi sírja (költemény), Otthon (költemény) Gyula vezér (ballada). Várdai Béla (1909): Egy fogoly levelei fiához (vers), Az öreg nemes (vers), Petőfi sírja (vers), Otthon (vers), Képzeletem újra (vers), Gyula vezér (ballada), Az én Gyuri bácsim (humoreszk). Gyöngyösy László (1910): Gyuri bácsi Nem említettük még a helyszíni kutatóúton feltárt kéziratos forrást, Pesthy István VIII. osztályos tanulónak az »Érdemkönyv«-ben máig fennmaradt dolgozatát, amely nem csak Mikszáth önképzőköri műveinek címét, hanem felolvasásuk időpontját, és néhol még a bírálók megjegyzéseit is közli (75—78 lapon). Az alábbiakban azonban csak az adatokat közöljük: Egy fogoly levele (költemény) 1863. okt. 24. Gyula vezér (ballada) 1864. febr. 3. Képzeletem újra (vers) 1864. szept. 24. Az öreg nemes (költemény) 1865. febr. 11. Az én Gyuri bácsim (humoreszk) 1865. máj. 27. Petőfi sírja (költemény) 1865. szept. 23. Otthon (költemény) 1865. szept. 23. A Pesthy-féle felsorolásból új csupán az, hogy az önképzőköri írások bemutatásának dátumát is megőrizte. A dolgozat szövegének megismerése arra is fényt derít, hogy a két selmeci tanár, Hlavatsek András és Király Ernő a millenniumra megjelentetett iskolatörténet megírásához nagy haszonnal és ered-