Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

A két alma mater

77 megrázkódtatások. Ezen pártoskodás már régi elnököktől, Solcz Vilmostól is elidegenítette a kört, a ki csak oly feltétel mellett volt hajlandó elfogadni az elnöki széket ha felhagynak azon rút úgy szólva már szokásról. Mert belátta, hogy hova vezet az az út; azt pedig nem akarta, hogy a kör, melynek már oly szép múltja van ily alacsony ok miatt megszűnjék.« Pesthy István dolgozatában ezt követően külön fejezetet szentelt Mikszáth önképzőköri tevékenységének. Most ennek szövege következik ugyancsak betűhíven: 2. »Mikszáth Kálmán működése Körünk büszkén mondhatja el, hogy Mikszáth is tagja volt, hogy reá is nagy hatással volt e kis kör. Itt kezdték műveit pallérozni, az esetleges hibákat javítgatni, mely bizonyára nagy befolyással volt a későbbi híres író szép stylusára. Nagy fájdalmat okozott azonban a körnek, nem tekinthet vissza ő reá anélkül, hogy bűnei szembe ne tűnnének. Nem feledtetheti el azokat azon példátlan szorgalom sem melyet a munkálkodás terén fejtett ki. Három évig volt tagja a körnek és pedig két évig mint VII. osztálybeli egyig mint VIII. osztálybeli. Ezen három év alatt számos dolgozatában mutatta meg fényes tehetségeit úgy, hogy a kör akkori elnöke, Solcz Vilmos így nyilatkozott róla: „ha Mikszáth így fog fejlődni, kitűnő beszély író lesz belőle". Az első műve, mellyel a körben fellépett „Egy fogoly levele" cz. költeménye volt, (1863. okt. 24.) melyről bírálója véleménye ez: „a munka az epistolához közelít és sikerült is némileg, amennyiben didacticus eszmékkel szépen telve van. Csak dal szerű külalakjában tér el az epistolától". 1864. febr. 3án saját munkáját és pedig „Gyula vezér" cz. balladáját szavalta el. Szept. 24 „Képzeletem újra" cz. művével aratott sikert; ugyanis „az eszme jeles benne, csak a kidolgozás ellen vétett. Mindazonáltal az érdemkönyvbe iratassék". Deczember 3án „a gyűlést Tóth Kálmán „Honáruló"jának elszavalásával kezdette meg". 1865. febr. llén „Az öreg nemes" cz. költeménye a külalak és eszméjének szépsége miatt, ha a kidolgozás gyengébb is az érdemkönyvbe ítéltetett. Május 27én Mikszáth Kálmán „Az én Gyuri bácsim"czímű humoreszkjével az egész kört felvidámitá. Dicséretet érdemel a szerző műve miatt. Érdemkönyvbe irandó." Szeptem. 23án „Petőfi sírja" és „Otthon" czímű költeményeivel lépett fel, „az elsőben mind az eszme, mind a kivitel egészen megfelel czéljának s a mű ezen fény oldala könyen (sic) felejteti el velünk azon csekély hibát, mely imitt amott az ütem dallamossága hiányában áll. A második mű tökéletesen sikerült,