Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

A két alma mater

68 4.1873-tól fennmaradt 1914-ig az önképzőköri Érdemkönyv öt kötete a) »A Selmeczi Magyar Irodalmi Társaság Érdem-Könyve 1873

lk évtől« 1873-től 1888. ápr. 6-ig tartalmaz bejegyzéseket utólagosan beszámozva 1—486-ig b) Érdemkönyv, címlapja nincs 1887-től 1891-ig, nincs beszámozva c) Érdemkönyv, címlapja nincs 1891-től 1894. jún. 7-ig utólag beszámozva 1-442. lapig d) Érdemkönyv, címlapja nincs 1894-től 1901-ig tartalmaz bejegyzéseket e) Érdemkönyv, címlapja nincs 1903/1904- 1914-ig, nincs beszámozva! A fenti felsorolásból kitűnik, hogy Mikszáth Selmecbányái éveiből az egy önképzőköri szabályzatot kivéve nem maradt meg semmi. Valószínű, hogy ez a hiány több mint hatvan évvel ezelőtt támadhatott, de az is lehetséges, hogy még a század elején, vagy talán még azelőtt emelte ki valaki. (Erre utal Várdai utalása is ld. a jelen köt. 53. lapja) Mikszáth ideje előtti évekből való a »Remény« 1854 vagy 1857-ből származó kötete és a »Korány« 1860-ból származó első évfolyama, a következő kötet már az 1866-ból származó nyolcadik évfolyam, amelyet Gajdács Pál kezdett szerkeszteni 1866 őszétől. A »Korány« ötödik, hatodik, hetedik évfolyama tartalmazhatott írásokat a diák Mikszáthtól. Az »Érdemkönyv« kötetei már csak az 1870-es évek közepétől maradtak fenn, ezek közül az 1891 és 1894 között használatos 1893 áprilisából Pesthy István VIII. osztályú tanuló megfogalmazásában a 253-306. lapokon tartalmaz egy dolgozatot »A „Selmecbányái Lyceumi Petőfi Kör" története« címmel. E dokumentumok közül elsőnek teljes egészében közöljük az önképzőkör 1864 — 65-ben megújított alapszabályait. Következzék betűhíven ennek szövege, amely nemcsak egy önképzőkör statútuma, hanem tartalmazza azokat a kritériumokat is, amelyek miatt az ifjú Mikszáthot — mint majd látni fogjuk az utolsó dokumentumban — kizárták a tagok sorából.