Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
A két alma mater
50 nyadi című versére alkalmazzuk, megállapíthatjuk, hogy a vers hangulatában, egy-egy apró mozzanatában Vörösmarty vagy Czuczor Hunyadi-epigrammájának hangulatára ismerhetünk. Ezt a hangulatot érezzük. De többet nem. Mert, „élményanyaga" más. Mikszáth gondolatai szorosan az iskolai történelemórán elhangzott magyarázathoz tapadnak, így valószínű, hogy csak konklúzióit önti versbe. Ez határozza meg Mikszáth többi versének keletkezését is. Ennek a körülménynek a hangsúlyozása természetesen korántsem jelenti azt, hogy az irodalmi hatásokat teljesen ki kell iktatnunk. Csakhogy ezek a hatások sokkal bonyolultabban jutnak a felszínre, mintsem versenként tetten lehetne érni. A hatás nyomait érezzük a versek hősi, romantikus hangvételében, romantikus fordulataiban. A versformákon néhol átüt Vörösmarty vagy Czuczor egy-egy versének formája-zenéje. Néhol úgy érezzük, hogy Garay könnyedén hömpölygő sorai ihlették meg Mikszáthot. De jelenleg ezt bizonyítani még nem tudjuk. Nem állnak rendelkezésünkre a szükséges eszközök. Nem tudjuk, hogy milyen irodalmi anyagot mutattak be az irodalmi órákon, nem tudjuk, hogy a reformkor költői közül kiknek a művei voltak meg az iskola könyvtárában, így azt sem tudjuk, hogy a meglevők közül ki volt Mikszáth kedvelt költője. Az említett akadályokat esetleg ki lehetne küszöbölni akkor, ha a reformkor költészetének talajáról kiindulva egy verstani és motívumtörténeti kutatás, figyelmét Mikszáth verseire koncentrálva, összegyűjtené azokat az egyezéseket, amelyek a reformkor költészete és Mikszáth önképzőköri szülöttei között felfedhetők. De végleges eredményt ez a módszer sem hozhatna, csak hozzávetőleges párhuzamokat mutathatna ki. Jelen tanulmány ennek a teljesen más jellegű kutatásnak elvégzésére nem vállalkozhat, csak a hatáskeresés nehézségeire és akadályaira óhajtott e néhány gondolattal rámutatni. * Az önképzőköri írások néhány olyan vonásra figyelmeztetnek, amelyek a későbbiek folyamán, az író pályájának későbbi szakaszaiban lépnek előtérbe. A teljességre törekvés igénye nélkül az alábbiakat emelném ki: 1. A rimaszombati iskola légköre és a fentebb olvasható írásokból áradó hangulat magyarázatot nyújthat Mikszáth korai politikai állásfoglalására, különösen talán a szegedi évek első szakaszában megmutatakozó határozott és egyértelmű magatartására. Bár 1878 —79-ben a rimaszombati évek már eléggé messze voltak, de a feszültségében kissé analóg helyzet sok mindent viszszaidézhetett a serdülőkor emlékeiből.
