Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
A két alma mater
46 munkákból egyes, különösben kitűnő részleteket a végett adni fel, hogy azokat tömött rövidséggel utándolgozni próbálkozzanak." 5 8 A cikkből kitűnik — és ez különben eléggé közismert tény - , hogy az iskolai történelem oktatás erősen összefonódik az irodalmi neveléssel. Ez a módszertani megfontolás különösen erőteljesen uralkodott a XIX. század pedagógiájában. 3. A történelem oktatás fokozott szerepe elkerülhetetlenné teszi, hogy legalább körvonalaiban vázoljuk a rimaszombati iskolában folyó történelem oktatást. Láttuk, hogy az iskolának Baksay István volt a szakosított történelem tanára. Életrajzi vázlatából kitűnt, hogy elismert szaktekintély volt, és ami számunkra még ennél is fontosabb, szuggesztív hatású, kitűnő előadója szaktárgyának. Gondolataiból felénk árad egész egyénisége. Elmélyült lélektani ismeretekre vall az a mód, ahogyan a történelmi alakok továbbélését körvonalazza a gyermeki lélekben: a történelemben „talál a gyermek legtöbb s legmagasztosabb tárgyakat élénk képzelődésének kielégítésére, melyekkel oly elevenen foglalkozik gyakran, hogy szinte bele képzeli magát az eseményekbe, együtt hevül s retteg, örömet és fájdalmat együtt érez bennök, s míg romlatlan kedélye megvetéssel fordul el minden alacsonytól, azonnal megnyerik rokonszenvét a cselekmények némely kiválogatott egyénei, ezekkel társalog képzeletében, eszményképül állítja maga elé, s példájuk nemcsak lelkesíti őt, hogy hasonlóvá lennie igyekezzék, — de önbizalmat is nyer általok, haladni az ösvényen, melyet már mások előtte törtek, s melyen másoknak előtte haladni lehető volt.. ," 5 9 Baksay a történelem tanításban elsősorban nem az emlékezőtehetség fokozását, hanem a jellem nevelésének és kialakításának hathatós módszerét látta. Éppen ezért nem a madártávlatból való áttekintés teljességére törekedett, hanem a távol és a közelmúlt kiemelkedő egyéniségeinek bemutatását tartotta legfontosabbnak. „Szükséges, hogy az [ti. a történelem tanítása], kezdetben kivált, midőn az ókori Görögország és Róma úgy is oly gazdag anyagot ad e tekintetben, túlnyomólag erkölcsi irányú legyen, - különösen, hogy nemcsak országos eseményekkel tárgyazzon, necsak államok fel- és letűnésének s véres hadaknak elbeszéléséből álljon, s ne csak a csatamezőn tüntesse fel a jeles férfiakat; de ismertesse meg ezeknek polgári és magán életéből is mind azt, ami által az emberiségre jótékonyan hatottak, s ami által kortársaiknak szeretetét és 58. I. h.: 512.1. 59. Baksay István: Eszmetöredékek a történelem hatása és tanítása körül. A Rimaszombatban egyesült protestáns gimnázium II' k évi programmja. Rimaszombat, 1855. 3.1.
