Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
A két alma mater
39 hosszabb ideig követendő irány felett elhatározó befolyással bírnak." 3 8 A görög történelem példáira utalva - most már jelképes beszédben - ecsetelte azoknak a nemzeteknek sorsát, amelyeket megfosztottak „egyediségüktől". Ez a körülmény „politikai tekintetben szolgaságot, az erkölcsökben s jólétben süllyedést" okoz. 3 9 A jelkép nem sok magyarázatra szorult. Az Akadémia ünnepségén Szász Károly és Tompa Mihály díjazott Kazinczy emlékversét olvasták fel, Toldy Ferenc az író pályaképét vázolta értekezésében. Az emlékülés Dessewffy Emil „zárószózatával" végződött. Az akadémiai ülés csak a magja volt a város és országszerte tartott ünnepségeknek. Nem volt az országnak olyan valamire való városa, ahol ne emlékeztek volna meg Kazinczyról. És mindenütt hol halkabban, hol erőteljesebben tiltakoztak az abszolutizmus ellen. Az országos megmozdulásba Rimaszombat is bekapcsolódott. Az évforduló napján az iskola „gyönyörűen díszített" termében ünnepélyt tartottak. 40 Az énekkar műsorszáma után Terray Károly, az iskola soros igazgatója tartott ünnepi beszédet. Kazinczy életének és tevékenységének vázlatos bemutatása után a nemzeti irodalom és a nemzeti szellem összefonódásának sajátságait fejtegette: „Midőn a magyar nemzeti irodalomról van szó, soha nem szabad elfelednünk, hogy míg más nemzeteknél ezen eszme két külön tért foglal el és tölt be, nálunk nemzetiség és irodalom oly szorosan összenőtt, két együtthatója a nemzeti élet jelenségei nyilatkozatának, hogy egyik a másikat kölcsönösen emeli, gyarapítja, előmozdítja, tehát egyik a másiknak némileg képviselője és szükség esetén - pótlója is. Ebből következik, hogy nálunk az irodalom emberei egyszersmind a nemzeti élet tényezői." 4 1 Terray Károly előadása után a „tanulóifjúság kiválasztottjai" olvasták fel „az ünnepélyre készített dolgozataikat kötött és kötetlen beszédben." A Kazinczy-ünnepséget Kölcsey Himnuszával fejezték be, vagy ahogy az egykorú krónikás óvatosan feljegyezte: „az ünnepélyt az »Isten áldd meg a magyart!« rekesztő be." 38. Akadémiai emlékkönyv a Kazinczy Ferenc születése százados ünnepéről. Pest 1859. 7.1. 39. Uo.9.1. 40. Az ünnepélyre vonatkozó adatokat 1. Pesti Napló, 1859. nov. 9. 255. sz. — Terray Károly: Értesítés a rimaszombati egy. prot. gimnázium 1859 - 60-as tanévéről. Sárospataki Füzetek, 1860. 700.1. 41. Emlékbeszéd melyet Kazinczy Ferenc évszázados születésnapján okt. 27. 1859. a riaszombati egyesült protest. gymnasium nagytermében felolvasott Terray Károly ezévi igazg. tanár. Rimaszombat, 1859. 6-7. 1.
