Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
Politika — közélet — újságírás
380 olvasóival... mi legyen a levélben? Talán eltávozásom és visszaérkezésem történetét szeretnétek lefrva látni? Nem érdekes az! S te különben is tudod, mi volt a távozási indok. Nem pénz (mert hiszen pénzben te nekem többet akartál adni, mint amennyiről egy magyar újságíró álmodozhat), nem is politikai differenciák, mindig helyeseltem azt a szabadelvű irányt, melyben a Pesti Hírlap mozgott, s nem volt szándékom ellenséges táborba menni, hanem csak más ezredbe; nem is személyes összeférhetetlenség vitt el, mert az köztünk hosszú évtized alatt nem volt egyszer sem ... visszahozott egyedül azon mérsékelt szabadelvű irány, melyet a lap vall. Kérlek is rá, hogy ezt az irányt tartsátok meg ezentúl is.*A helyzet iróniájából vagy a nehezen megszületett bebocsátást kérő levél körültekintő megfogalmazásából fakadt, hogy a Pesti Hírlap következő napi számában 5 3 a „Szerkesztői üzenetek" élén újra foglalkoztak Mikszáth visszatérésével, pontosabban a Légrády Károlyhoz intézett levél egy „sajtóhibáját" korrigálták, azt a passzust - amelyben mi is idézünk —, melyben a Pesti Hírlapot jellemezve Mikszáth a következőket írta: „... visszahozott egyedül azon mérsékelt szabadelvű irány, melyet a lap vall". A szerkesztőségi üzenet szerint a mondatban a „mérsékelt" és a „szabadelvű" szó között a kéziratban még meglevő vessző elsikkadt és ez a tény hamis képet adhat a lap irányvonaláról. Légrády tehát nehezményezhette a jelzős szerkezetet és a »mérsékelt« szó után követelt veszszővel a szót a lap általános irányvonalának jellemzésére óhajtotta alkalmazni, a megszorító jelző nélküli szabadelvűség hangoztatásával pedig a kormányzó párt és a lap közötti felhőtlen viszonyt kívánhatta érzékeltetni. A szerkesztői üzenet szövegét a textus vizsgálata szerint is minden bizonnyal Mikszáth Kálmánnak kellett megírnia. * A következő hetek eseményei arra mutatnak, hogy a bebocsátást kérő levél, az interpretációs félreértést tisztázandó „vessző-nyilatkozat" után Mikszáth Kálmán és Légrády Károly kapcsolata rendeződött: szept. 13-tól közölni kezdte a Pesti Hírlap A Plútó c. elbeszélését, 5 4 majd ezt követően - publicisztikai cikkei mellett - szept. 23-tól tíz folytatásban következett A király reggelije című, az 1891 decemberében a karácsonyi könyvpiacon kötetben A kis prímás címen napvilágot látott Mikszáth kisregény. 5 5 És végül - ez is Mikszáth és Légrády kapcsolatának 52. Pesti Hírlap, 1891. szept. 1. 239. sz. 6. 53. Pesti Hírlap, 1891. szept. 2., 240. sz. 13. 54. MKÖM 41. köt. 7-32. 55. MKÖM 4. köt. 69-120.
