Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Politika — közélet — újságírás

264 való meggyilkoltatása forog szóban. (Ellentmondás balfelőL) E gyanút fokozza az a körülmény, hogy a gyilkosság a zsinagógában, közvetlenül a zsidó húsvéti ünnepek elótt, egy, a rituális ölésre hivatott hitközségi sakter által lett végrehajtva. (Derültség.) Mióta a kereszténység fönnáll, a keresztény népek öntudatából soha sem tűnt el végképp a zsidók irányában az a gyanú, hogy a zsidóknak — itt persze az orthodox értendők — húsvéti szertartásaikhoz keresztény vérre van szükségük. Fennáll pedig e népgyanú, dacára annak, hogy a zsidók égre-földre esküdöznek, hogy ez alaptalan rágalom...« Fenti »állításainak« dokumentálására Istóczy a továbbiakban egy Rohling nevű prágai teológiai professzor »Der Thalmudjude« című antiszemita hecc-munkájából olvasott fel részleteket, amely különböző, Európában elkövetett rémtörténeteket sorakoztatott fel. Az elnöklő Péchy Tamás többször figyelmeztette. Előbb »a kedélyek felingerlésére vezető ilyen idézetedtől óvta, majd amikor a figyelmeztetés ellenére tovább folytatta az idézetek felolvasását, arra figyelmeztette Istóczyt, hogy »az ilyen vád rettenetes következményeket vonhat maga után egyes helyeken«. Az elnöknek végül sikerült az interpelláció szövegére szorítania Istóczyt. Ebben a tiszaeszlári üggyel kapcsolatban a belügyminiszterhez, illetőleg az igazságügyminiszterhez intézett kérdést a további szándékaikkal kapcsolatban.

2 Tisza Kálmán belügyminiszterként azonnal válaszolt Istóczy interpellációjára. Elitélte Istóczy felszólalását, mert oly kérdésben nyilatkozott, amelyről ellenőrizhetetlen hírei vannak csupán: »a képviselő úr maga is bevallja — mondotta Tisza —, hogy aziránt nincs tudomása, amit ő az idézetei által, mint lehetőt állított oda, sőt midőn maga is azt mondja, hogy az ügy még tőrvényszéki tárgyalás előtt van, akkor oly módon nyilatkozni, hogy a kedélyekben bizonyos rejtélyes, szerinte hitfelekezeti elvből eredő bűn iránti hit terjesztése útján oly izgalom álljon elő, melynek kimenetele azután a képviselő úr kezébe nincsen: ez ismét helytelen, és ez ellen tiltakozni legalább a magam részéről kötelességemnek tartom (Helyeslés) .. ,«

3 Tisza Kálmán a felszólalás további részében bejelentette, hogy a maga részéről megvizsgáltatja az ügyet. Pauler Tivadar igazságügyminiszter csupán azt jelentette be, hogy »eddigelé én erről az esetről tudomással nem bírtam«, majd közölte, hogy tájékozódni fog.

4 Istóczy interpellációjára adott miniszteri válaszok után Irányi Dániel függetlenségi párti képviselő szólalt fel. Ő is interpellált, az antiszemita hecc-kampány miatt érzett aggodalmát fejtette ki. Kijelentette, hogy »mi lesz az eredménye 2. KNapló, 1881-1884. 6. köt. 61-64.1. 3. KNapló uo. 64.1. 4. KNapló, uo. 64.1.