Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Politika — közélet — újságírás

242 jelennek meg a parlament ülésein. E gondolatsor félbeszakítva — mintha valóban akkor jutott volna kezéhez — jelzi olvasóinak, hogy egy „gyöngéd női kézből" egy karcolatot kapott, amely figyelemreméltó címet viselt: „A t. Ház hölgykarzatáról." A maga fejtegetéseit amolyan tettetett kényelemszeretetből megszakítja („minek koptassam én a saját eszemet"), és átadja a helyet a „sokkal kellemesebb csevegőnek". A gyöngéd ujjacskák „karcolásáénak szerzője egy-két eladó leányos családanya, akit nemcsak kíváncsisága vezetett a képviselőház hölgykarzatára, hanem terepismeretre is szert kívánt tenni, így akart megfelelő férjet kiszemelni leányai számára. A hitelrontás vádjával illette A l Házból című karcolatok szerzőjét. Az első, amit felvet, az a nézőpont kérdése: honnan és hogyan láttatja Mikszáth a Házat. A feltett kérdésre adott válasz magába foglalja a szatíraírónkat ért vádak leggyakrabban hangoztatott tételét: nem az ülésteremben történtek foglalkoztatják, hanem a kulissza mögött zajló események. „Vagy úgy - karcolja a »gyöngéd ujjacska« —, odakünn őgyelgünk ugye a folyosókon? Vagy a büfében szürcsöljük be a humort? Az országos gondok és ügyek azon az üvegen át nézve válnak oly tréfásakká, melyet nem az orrukon viselnek önök, hanem melyet a szájukhoz emelnek." Tehát a mikszáthi karcolatokra érzékenyen felszisszenő közönség a szatíra eszközeit és módszereit félretolva a léhaság és felszínesség bizonyítékát látja csupán az ironikus szemléletet kifejező hangnemben. Ebből a megítélésből következett a második vád: a mikszáthi tárgyalási mód megfosztotta a parlamentet attól a nimbuszától, amellyel korábban a közhagulat övezte: amióta A t. Házból című karcolatok megjelennek, „... azóta lett előttem a ház nem »tisztelt«, de még csak nem is Ház, hanem egy nagy bazár, hol mindenki a szellemi portékáját árulja." Az apokrif támadásban Mikszáth kimondja az írásait ért legerőteljesebb vádat: „Ön [ti.Scarron] tönkre tette az illúzióimat. Meg vagyok zavarodva. Vagy ön fog fel mindent ferdén, vagy én." A harmadik vád már csak következmény: a karcolatok önkényesen emelnek ki képviselőket és hallgatnak el fontos személyiségnek vélt honatyákat. Horváth Gyula, Komjáthy Béla, Hoitsy Pál és Prónay Gábor túlzott szerepeltetését említi meg, és szemére veti, hogy képviselő unokaöccséről soha nem írt, „pedig ott ül a jobboldalon és három tantárgyból volt eminens harmad éve", de nemcsak őt mellőzi, hanem konokul hallgat a kerületüket képviselő „szegény Csejthey"-ről is. Eddig „A t. Ház hölgykarzatá"-nak a véleménye. Azt talán szükségtelen megemlíteni, hogy a három vádpont A t. Házból című karcolatok legfontosabb sajátosságait vette célba: azt a módszert, amellyel Mikszáth kiküszöbölte a hosszadalmas referádát, helyette a hangulatot és légkört teremtette meg, és ezen keresztül érzékeltette mindazt, ami a parlamentben zajlott. Az apokrif levél sza-