Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
Élmény és olvasmányélmény
228 dulatait Baldácsi Antal jellemzésére írta le Mikszáth másfél évvel a regény írása előtt. 3 4 Szinte szó szerint átvette Kopereczky jellemzésére, de ezt a fordulatot tovább fejlesztve az alig burkolt laptámogatás alkalmát felhasználja arra, hogy tovább fejlessze a regény cselekményét és előkészítse Noszty Feri szolgabíróvá választását. Az anekdotikus elemnek tehát jelentős szerepe van a cselekmény bonyolításában és a jellemábrázolás elmélyítésében. De ezeket az elemeket az író alárendeli realista célkitűzéseinek. Nem az anekdota viszi őt cselekménye bonyolításában, hanem ő használja fel az anekdotát a jellemzés eszközeként. Ha az anekdota ennek a célnak nem felel meg, vagy esetleg mellékvágányra terelné a végkifejlés felé haladó cselekményt, akkor inkább lemond az alkalmazásáról. Az írói műhelymunkában erre is találhatunk példát. Az első változatban Maiinka, a főispáni titkár élettörténetét egy csattanós anekdota-történettel jellemzi: hősünket itt Maiinka Samunak hívják, fiatalkorában szeminarista volt, akit egy csínyje miatt csaptak ki a szemináriumból. 3 5 A kötetbe való átdolgozáskor Maiinka Sámuel az „exklerikus" Maiinka Kornél volt katonatisztté, Noszty Feri volt katonatársává, Noszty Vilma egyik ifjúkori udvarlójává alakult át. Mikszáth az anekdotikus ötletről nyilvánvalóan azért mondott le, hogy Noszty Feri felelőtlen jellemét, cinizmusra hajló szellemét már idejekorán bemutathassa. Mert felelőtlenségére vall az a körülmény, hogy azért ajánlotta Kopereczkynek Malinkát titkárul, hogy a volt udvarlót társadalmilag elfogadható körülmények között juttathassa Vilma közelébe. Mikszáth így is kommentálja ezt a fordulatot: „Noszty fütyürészve távozott, gondolván magában: ezeket én most összehoztam, amiből szép kis vígjáték lesz Krapecen. Sokkal frivolabb volt, mintsem arra is gondolt volna, hogy éppúgy lehet szomorújáték is." 3 6 V. A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth realizmusának újabb magasabb szintű állomása. A mű eszmei célja és művészi kompozíciója újabb művészi eszközök kibontakoztatását teszik számára lehetővé. Mikszáth maga is érzi, hogy e regényével új utakra lép. Érzi, hogy művének új tartalma új formát kíván. Ez az új forma a realizmus újabb térhódítását jelentette. Már az 1880-as évek végétől ál34. Az utolsó mecénás. Karcolatok. Hi. 17. k. 77-79. 35. A kihagyott szövegrészt 1. MKÖM 20. k. 294 - 295. 36. MKÖM 20. k. 56.
