Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Élmény és olvasmányélmény

221 „megyei ellenállás" önkényeskedéseinek megszűnte után, lehet hogy közben is, felmerülhetett emlékezetében a megyei hatalmát a maga céljaira felhasználó bácskai dzsentri története. A Noszty fiú esete Tóth Marival Noszty családjának furfangos leány-hajszája természetesen nem azonos a bácskai kamjonkai Szemző-család történetével. Mikszáth a megtörtént esetből csak az alapötletet meríti: a polgár pénzéből magát regenerálni akaró dzsentri minden eszközt igénybevevő hajszáját és törekvésének a polgári öntudat büszkeségén való zátonyra futását. A Noszty-család szerteágazó cselvetéseinek bemutatását, a hajsza méreteinek megnövekedését az írónak a megyei ellenállásból merített keserű tapasztalatai váltják ki. Ezek a mozzanatok már nem azzal a közvetlen módszerrel kerülnek a regény menetébe, mint az elöljáróban bemutatott, az írói műhelymunka árulkodó jeleiként idézett közbevetések, hanem közvetett módon, a cselekmény-bonyolítás részleteként, a művészi ábrázolás szerves és tervszerű mozzanataként. Az 1905 —1906-os „megyei ellenállás" keltette ellenérzéseit Kopereczky közéleti tevékenységének ábrázolásában szólaltatja meg. Két esemény köré: Kopereczky főispáni kinevezése és beiktatása, valamint Noszty Feri szolgabíróvá választatása köré csoportosulnak azok a mozzanatok, amelyek a közvetlen közéleti élményekre utalnak. A regény végleges formájában - eltérően az elöljáróban bemutatott elhagyott első fejezet koncepciójától — a Gyík-szabályozása körül támadt botrány már elsodorta Bontó megye főispánját és a miniszterelnök Noszty Pál javaslatára, bár a megyében levő kormánypártiaknak már megvolt a maguk jelöltje, Kopereczkyt nevezi ki főispánnak. A vármegye nemessége felszisszent: „az urak, akik a kormánnyal éreztek, azért bosszankodtak, mert nem közülük nevezték ki az új főispánt", az ellenzéknek „azért nem kellett Kopereczky, mert a kormány küldte, mert a mameluk Nosztynak a veje.. ."

2

1 Az ellentétes „táborba" tartozó nemeseket és urakat egységes tömörülésbe „gyűjtötte" a Kopereczky-ellenes hangulat, „ellenálló-bizottság"-okat szerveztek. Ez a lázas tevékenység nagyon emlékeztet a „vármegyei ellenállás" idején életre keltett megyei „ellenállási bizottság"-ok botrányt keltő tevékenységére. A regényben - az 1905 —1906-os vármegyei mozgolódásokhoz hasonlóan — ezek a bizottságok különböző albizottságokat alakítanak. Kopereczky beiktatásának megakadályozására létrehoznak „tüntetőbizottság"-ot, „romboló-bizottság"-ot, „macskazene-bizottság"-ot, „hírszolgálatibizottságot", „záptojásgyűjtő-bizottság"-ot, sőt, hogy még több legyen a szerep, „szerepkiosztó-bizottság"-ot is. E bizottságosdi célja az, hogy felfokozott tevé21. MKÖM 20.113.