Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
Élmény és olvasmányélmény
215 jegecesedésének körülménye is. A Különös házasság alapötletét, az egyház hajthatatlan magatartását a rossz és szerencsétlen házasságok felbontása, ill. felbomlása esetében, feltehetően az 1890-es évek elején zajló egyházpolitikai harcok idején hallhatta Bernáth Dezsőtől. 1 4 Az ötlet köré csoportosuló cselekményszálakat és jellemeket a parlamentben zajló viták, a sajtó hasábjain folyó pro és kontra vélemények alakíthatták ki benne. Tehát a tapasztalatok színezik-bonyolítják a hallott történetet, és amennyire az gazdagodott árnyalataiban, annyira, olyan mértékben mélyült társadalombíráló ereje. II. Mikszáth 1906 októberében a Vasárnapi Újság hasábjain kezdi meg a csőd szélén álló dzsentri „hozomány-hajszáját" középpontba állító új művének, A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényének folytatásos közlését. Az új mű első folytatásainak közrebocsátásakor még csak az alapötlet élhetett az íróban. Erre több jel mutat. Az első két közleményként megjelent „Mire jó a léc a rókának?" című első fejezetet a kötetben való megjelentetéskor az író elhagyja. A kihagyás indokolt, hiszen mire regényét befejezi, a mű cselekményének szálai egészen másként fonódnak: A Noszty-családnak a Tóth Mari hozományáért folytatott hajszája a megyei életen belül zajlott le, mint a család „magán" törekvése kezdődött, amelynek eléréséért igénybe vették az egész vármegyei apparátust. Az elhagyott „Mire jó a léc a rókának" fejezet — amennyire a viszonylag rövid rész alapján ítélni lehet — a közéleti tevékenységekből kiindulva bontotta volna ki a regény cselekményét. Ezt feltételezik a következők: a nyári politikai uborkaszezonban kipattannak a Bontó megyei Gyík folyócska szabályozásával kapcsolatos visszaélések. A kormány a sajtón keresztül megteszi az ellenlépéseket, de eredményt nem ér el. Az őszi parlamenti ülésszak idejéig már botránnyá dagad az eset, az a hír járja, hogy interpelláció lesz belőle. A miniszterelnök a klubban magához kéri a megye egyik képviselőjét, Noszty Pált és kikéri vélményét az üggyel kapcsolatban. Noszty e beszélgetés során három anekdota elmondásával arra akarja rábírni a miniszterelnököt, hogy váltassa le a vármegye főispánját. A miniszterelnök kitér az azonnali válasz elől, sietős dolgára hivatkozva elbocsátja Nosztyt. A miniszterelnök Noszty célratörő anekdotázásából azonban megérti az összefüggéseket. Hisz már a beszélgetés előtt értesült arról, hogy a Gyík szabályozása körüli botrány szálai Noszty kezébe futnak össze, ő irányítja az eseményeket Négy napi gondolkozás után levonja a következtetést: közli 14. L. Pusztai Gyula kéziratban levő tanulmányát.