Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
A két alma mater
15 ieit kirándulásokkor avatta be. A máig fennmaradt jegyzetei bizonyítják, hogy a természettudományoknak még a kísérletekkel is nehezen bemutatható jelenségeit és folyamatait igen pontosan és világosan írta körül. Tudományos búvárlatai tárgyát a növénytan köréből merítette. Az iskola 1857/58. és 1858/59. évi „Értesítvényé"-ben Rimaszombat virányai címen adta közre három év megfigyeléseinek, naplószerű feljegyzéseinek eredményét, az 1861/62-es tanév „Tudosítványá"-ban pedig Adatok a dísznövények történetéhez című rövid összefoglalásában a görög és római kor kertészeti növényeiről írt. Az Állattan elemei (1864) és a Növénytan elemei című tankönyveit a középiskolákban sokáig használták. 1867-ben Gömörmegye virányai címen írt hosszabb botanikai tanulmányt (Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyének leírása. Szerk.: Hunfalvy Pál. Pest, 1867. LXXIX-XCIII L). A Magyarország vármegyéi és városai vállalkozás Gömör-Kishont vármegye című kötetében ő írta a megyét bemutató geográfiai és botanikai tanulmányt Gömör-Kishont vármegye természeti viszonyai címmel. Áldozatos, tudományszerető munkájának eredményeként értékes természettudományi gyűjteménnyel gazdagította az iskola szertárát, 1882-ben pedig megalapította a megyei múzeumot. 1897-ben majdnem félszázados tanári munka után nyugalomba vonult, de szeretett múzeumát egészen az 1907. december 30-án bekövetkezett haláláig újabb és újabb kincsekkel gazdagította. Baksay István 1820. szeptember 8-án született Sárospatakon. 16 Iskolai tanulmányait a kollégiumban végezte. Jogi és teológiai studiumai befejezése után, 1844-ben meghívták a rimaszombati gimnáziumba igazgató-tanárnak. Ötvenhárom évig egyfolytában tanított. A történelem jeles professzora volt, előadásai lenyűgözték diákjait. A gimnázium 1854/55-ös tanévének „ProgramnT'-jában megjelent Eszmetöredékek a történelem hatása s tanítása körül című tanulmánya, az 1860/61-es tanév „Tudósításáéban, pedig közreadta Naptári jegyzetek című, az időszámítási módokról szóló írását. 1867-ben megírta Rimaszombat történetét (Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyének leírása. Szerk.: Hunfalvy Pál. Pest, 1867. 48-61. 1.). 1878-ban elkészítette A rimaszombati egyesült protestáns gymnasium rövid története s ismertetése című 16. Életéről 1.: Gömör-Kishont vármegye. Bp. én. 362.1. — Baksay Sándor Baksay István. Vasárnapi Újság, 1894. jún. 24. 25. sz. - Mikszáth Kálmán: Az öreg Baksayról. A Hét, 1894. július 1. 26. sz. — Kiss József: Az öreg Baksayról uo. — A Rimaszombati egyesült protestáns főgimnázium XLIik értesítője. Rimaszombat, 1894. 24 — 37. I. — Lőrinczy György: Baksay István halálára (vers) Gömör-Kishont, 1910. márc. 13. 11. sz. - Baksay István: Gömör-Kishont, 1910. márc. 13.11. sz. A Rimaszombati egy. prot. főgimn. LVII-ik értesítője. Rimaszombat, 1910. 25 — 26.1.
