Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Élmény és olvasmányélmény

EGY MIKSZÁTH-REGÉNY GENEZISE (A Noszty fiú esete Tóth Marival) Mikszáth Kálmán dzsentri-ábrázolásának csúcsát az 1906—1907-ben megalkotott A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényével éri el. A regény megdöbbentő hatásáról a korabeli konzervatív kritika hirtelen haragú elszólása tanúskodik a legjobban: „[a regényben]... a dzsentrik, a megye urai, romlottak, léhák, lelkiismeretlenek és főként és elsősorban frivolak és érzékiek - írja az Élet hasábjain Andor József. — Nemcsak magánéletük ilyen, hanem a hivatalos is. Szédületes erkölcsi piszok az, amiben a társaság gázol." Megállapítását már nem is támasztja alá az érvek súlyával, hanem az inszinuálás mérgezett fegyverével lő a regényre: „E könyv ami nyeresége irodalmunknak, olyan kárára lehet nemzetünknek. S nem tudom a mi különleges szomorú viszonyaink közt melyik hatása maradandóbb és súlyosabb."

1 A dzsentri álláspontot tükröző kritikával szemben a magyar polgári átalakulás szempontjából vizsgálja a művet Alexander Bernát. Megállapításai kimondatlanul az Élet kritkusának kategorikus kijelentéseivel feleselnek: „Noszty Ferinek el kell tűnnie életünkből, illetőleg kivétellé kell válnia, a periférián kell tengődnie, nem előtérben állnia ... Ez a könyv nagyszerű regény és bátor tett. Olvassátok és gyönyörködjetek benne és esetleg megtörténik, hogy közben az előítéletek lehámlanak a lelketekről vagy legalább meglazulnak. Hiszen vagyunk már egynéhányan, kik az új Magyarországot érzik lelkükben, látják a jövőben, sőt találkoznak vele az utcán, faluhelyen, gyárakban, dolgozószobákban. Hogy a művész ezekhez pártolt nyugodt férfias energiával, azért köszönetet mondunk az embernek .. ,"

2 A korabeli kritikák, ellentmondó, szinte egymással szóharcot vívó megjegyzései arra figyelmeztetnek, hogy Mikszáth e művében olyan kérdések művészi ábrázolását tűzte maga elé, amelyek még mindig elevenen hatottak és kritikusai képtelenek voltak kivonni magukat a regény felidézte érzelmi hatások alól. A legújabb kutatások már rámutattak, hogy az 1890-es évektől Mikszáth témaválasztását egyre fokozódó mértékben befolyásolták a társadalmi és politikai 1. Élet, 1909. 2. sz. jan. 17. 104.1. 2. Alfa Alexander Bernát: Mikszáth új regénye. Budapesti Hírlap, 1909. jan. 30. 25. sz.