Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Élmény és olvasmányélmény

188 alakokról is írnak, akiknek az életadatairól az életrajzíró egy szóval sem tud többet, mint amennyit már megírva talált. Természetes tehát, hogy én is felhasználtam minden lehetó könyvet, nyomtatványt, kéziratot Jókai megírásához. S ezek közt a Szabó László könyvét is. Szabót én személyesen nem ismerem, de ha jól tudom, ó volt megbízva a Révai kiadó cég által, hogy számomra közkönyvtárakból minden lehető adatot összeszedjen és leírjon. E jegyzeteket, melyeknek sok hasznát vettem, tényleg megkaptam a kiadótól, valamint a Szabó könyvét is, mely mint egy csomó más ilyen alkalmi könyv, a Jókai temetésekor készült s azokat a közleményeket tartalmazza, melyek a ravatalozás és temetés ideje alatt a napi sajtóban, részint mint életrajzi adatok, részint mint régi kritikák, adomák, apróságok, visszaemlékezések megjelentek, ezeknek hirtelen való összeollózása a Szabó könyve, s tartalma jó részben áll olyan dolgokból, melyeket különböző időkben, különböző lapokban (többi közt a Braun Sándor kollegám hajdani lapjában, a Budapesti Naplóban) én írtam Jókairól. Mint valamennyi ez alkalommal napi megvételre kiadott könyvet, úgy a Szabó könyvét is tényleg használtam az életrajz megírásánál, hol mintegy együtt találtam a temetéskor szinte soha véget nem érő tömérdek /árközleményt. Biztosan akadnak tehát adatok, melyeket onnan vettem, de amit idézni fölöslegesnek kellene tartanom < tartottam >. Hogy mit kell idézni, mit nem, azt magam ítélem meg. Hogy Jókai 1825-ben született, azt például a Pallas lexiconból vettem, de azért mégsem idézem a Pallas lexicont, mert Jókai akkor is 1825-ben született volna, ha azt <ezt> a Pallas lexicon meg nem írja. Lehetnek tehát egész sorok és kikezdések, melyekben ugyanozonoí a szöveg az én könyvemben és másokéban szórul-szóra s így Szabóéban is, de csak ott, ahol valamely referádeszerű fordul elő, de nem ott, ahol jellemzés, vélemény vagy megítélés. Mert hogy Jókai a Stáció utca <Sturm utca> annyi és ennyi számú házban lakott, melynek ennyi és annyi ablaka volt, ez bizonyosan az én könyvemben is úgy áll, mint a Szabóéban. Annyi „eredetiség" csakugyan nincs már bennem, hogy egy új házba lakosítsam ki hősömet. Mondjuk pl., ha a Szabó könyvében úgy van leírva a terézvárosi követválasztás az egykori hírlapok referádéjából, hogy: „délfelé ingadozott a Jókai többsége, de akkor Tenczer Pál egyszerre megérkezett száz lelkesült választóvaF <ekkor megérkezett Tenczer Pál száz lelkesült választóval>, mondom, ahol netalán ilyesmi van bent, az bizonyosan ugyané szavakkal van az én könyvemben is, mert föl kellett tennem, hogy ezt egy „szemtanú" írta, s