Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
Élmény és olvasmányélmény
186 amely figyelmet érdemel, amikor írói arculatát akarjuk a maga teljességében rekonstruálni.« Ha összevetjük a Hajdú Miklóstól közölt levelet A Nap hasábjain az 1907. július 10-i számban megjelent Mikszáth levél szövegével, kitűnik, hogy a két Mikszáth-levél szövege azonos, pontosabban a Hajdú Miklós közölte hosszabb, teljesebb; az azonos szövegtestben azonban bizonyos javítások találhatók A Napban közölt részletben. A Nap-beli javítások többsége az újságírói munka felületességéből származik, egy javítása azonban arról árulkodik, hogy tudatos változtatás eredménye. Ez a mondat a Hajdu-féle, autentikusabb közlésben a következőképp hangzik: »Ha az a névtelen író, aki engem támad, irigyli tőlem a húszezer forintos honoráriumokat...« A dőlt betűvel szedett rész A Nap hasábjain »ez az író« szövegre módosult. Ezt a változtatást döntő bizonyítéknak tekinthetjük. Mert Hajdú Miklós abban tévedett, hogy a tőle közölt levél kiadatlan, mert mint tudjuk, megjelent A Nap hasábjain. Az azonban bizonyosnak tekinthető, hogy a Hajdu-féle kommentárnak a levél keletkezésével kapcsolatban előadott története valóban megtörtént, vagyis a Kiss Imre-féle, az Egyetemes Philologiai Közlönyben megjelent cikktől függetlenül, vagy annak hatására más is (hogy ki és milyen formában, ezt egyelőre adatok hiányában nem tudjuk megfejteni) megtámadta Mikszáthot. Ezt a támadó cikket küldte el Hajdú a nyaraló írónak és erre válaszolt Mikszáth — mint az alább bemutatott levél keltezéséből kitűnik — 1907. július 3-án. Ha számításba is vesszük, hogy Mikszáth »rossz« levélíró hírében állt, ebben az esetben ezt a körülményt számításon kívül kell hagynunk, hiszen az írót a legközvetlenebbül érintő kérdésről tudósította Hajdú. Tehát a levelet a támadó cikkel együtt legkorábban 1907. június utolsó tíz napjában kaphatta kézhez Mikszáth akkor, amikor az Egyetemes Philologiai Közlöny májusi száma már rég megjelent. Mikszáth július 4-én kelt levelét A Nap szerkesztősége július 7-én vagy 8-án megkaphatta, és bár a lap szerkesztősége Mikszáth kesernyés hangú megjegyzésének hatására lemondhatott arról, hogy a levél megírását kiváltó támadást Mikszáth soraival egyidőben leközölje, azt az alkalmat mégis megragadta a szenzációra vadászó lap, hogy a levélnek az utóiratban meghatározott részét mint a Kiss Imre-féle támadásra adott választ közzé tegye. Ezt a feltételezést alátámasztja a már elöljáróban jelzett önkényes szövegmódosításon kívül az is, hogy Mikszáth levele sehol sem nevezi meg, név nélkül említi támadóját. Mikszáth levelét Hajdú Miklós szövege nyomán tesszük közzé, a következő nyomdatechnikai eszközökkel: antikva, tehát álló betűvel közöljük a levélnek azt a részét, amely 1907-ben megjelent A Nap hasábjain, kurzív, azaz dőlt betűvel közöljük azokat a részleteket, amelyek kimaradtak az újság közléséből, í 11. amelyeket az újság téves olvasat vagy szándékos javítás miatt megváltoztatott. Az
