Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
Élmény és olvasmányélmény
179 reggel összevesztek s Jókai elköltözött Petőfiéktől a Hatvani utcába, abba a házba, ahol Laborfalvi Róza lakott. (108.) A radikális „Március 15-ike" hevesen megtámadta Jókait s szerkesztője, Pálffy Albert, azonnal visszakérte tőle a Pesten kölcsön adott száz forintot. (130.) Madarász azzal védekezett, hogy pártjával elfogadtatott egy törvényjavaslatot, amely szerint halállal büntetendő mindenki, akire gyanú van, hogy az ellenséggel cimborál. A törvényjavaslatnak az volt a nyilvánvaló célja, hogy Jókait eltegyék láb alól. (132.) "Divatba hozta az elbeszélés könynyed folyamatosságát, szemben azzal a hol szónokias, hol nehézkes értekező modorral, mely régebbi regényirodalmunkat jellemezte." (Gyulai) (213.) Egy hónapig fel volt kavarva az egész kerület békessége; a népgyűlések egymást érték s a jelöltek és kortesek éjjel-nappal agitáltak. (177.) Másnap a kis tréfát, mely különben lovagi szolgálat is volt .Juliskának", oly mértéken felüli ingerültséggel tette szóvá, hogy Jókai sértődve rögtön áthurcolkodott onnan a Hatvani utcának abba a házába, ahol Laborfalvi Róza lakott. (I. 195. [MKÖM 18. köt. 131.]) Pálffy Albert radikális lapja, „Március tizenötödike", hevesen megtámadta Jókait és a szerkesztő gyerekes módon rögtön visszakövetelte a kölcsön adott száz forintját. (I. 234. [MKÖM 18. köt. 155.]) Madarász László, mint a megsebzett vad, rohamra készült; egy törvényjavaslatot fogadtatott el lázas gyorsasággal a pártjával, mely szerint halállal büntetendő mindenki, akire gyanú van, hogy az ellenséggel cimborál. E guilottine-ízű javaslatnak az volt nyilvánvaló célja elsősorban, hogy Jókait eltegye láb alól. (I. 244. [MKÖM 18. köt. 161.]) Divatba hozta az elbeszélés könynyed folyamatosságát... s ez az elbeszélési bravúr teljesen elsöpörte az eddigi értekező, nehézkes vagy szónokias előadási modort. (II. 77. [MKÖM 19. köt. 54.]) Egy hónapig fel volt kavarva az egész főváros. Népgyűlések, menetek, vonulások, verekedések egymást érték. (II. 110. [MKÖM 19. köt. 76.])
