Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
Élmény és olvasmányélmény
136 Sámuelnek tulajdonított szöveget vagy az Erdélyi István ponyva-feldolgozását használta-e, azt ma már nehéz eldönteni. Éppen ezért az alábbi forrás-összevetésben alapként a mai olvasó számára legkönnyebben hozzáférhető textust, a Tóth Béla által újra kiadott Kazinczy Sámuel-féle szöveget említjük meg első helyen. Ha Mikszáth olyan motívumot használt fel, amelyet csak az Erdélyi-féle szöveg őrzött meg, akkor arra hivatkozunk. (Itt újólag megemlítjük, hogy könyvtáraink nem őrizték meg az Erdélyi István szövegének első kiadását - azt sem tudjuk, hogy az mikor jelent meg —, csak a második, 1885-ös kiadás áll rendelkezésünkre.) MK elbeszélésének szövege a MKÖM 35. köt. 190 191 193 193 194 : 1-191 :16 MK bevezetője (az itt érintett kérdésekről ld. alább). : 17-193:20 Hatvani az ablak előtt beszélgető hollótól és seregélytől hallott a Mágyikáról, tőlük tudja meg megszerzésének módját, majd a két madár által előadott feltételeket teljesítve, a Mágyika birtokába jut. : 21-38 A Mágyika végleges birtokbavételekor olyan feladatok elé állítja a szellemeket, amelyeket azok nem tudnak teljesíteni. : 39-194 : 11 MK összekötő szövege. : 12—30 A kollégium igazgatója homlokára növesztett ökörszarv. 194 : 31 -195 : 7 A famulus megtréfálása. A Kazinczy Sámuel-féle szöveg Tóth Béla kiadásában, ill. az Erdélyi István ponyva-feldolgozása E motívumok az általunk ismert változatokban nem szerepelnek. II. történet. A három feladat, amelyet Hatvani a szellemek elé tűz, megegyezik az általa előadottal. 1 2 VI. történet. A vörös barát homlokára varázsolja Hatvani a szavakat. 1 3 Nem szerepel az általunk ismert változatokban. 12. Tóth: I. h. 40.1. 13. Tóth: I.h. 43 - 44.1.
